A NATO-vezér „pusztító” választ ígér Oroszországnak
Újabb fontos fejezethez érkezett az orosz–ukrán konfliktus rendezéséről szóló nemzetközi vita. Mark Rutte NATO-főtitkár Lengyelországban tett látogatása során világossá tette: a szövetség egy többlépcsős biztonsági garanciarendszer kidolgozásán fáradozik, amelynek célja, hogy elrettentse Oroszországot egy jövőbeni támadástól egy esetleges békemegállapodás után. A főtitkár kijelentette, hogy Vlagyimir Putyinnak tudnia kell: ha a békekötés után újra megpróbálná megtámadni Ukrajnát, a válasz „pusztító” lesz.
A bejelentés legfontosabb eleme azonban nem a kardcsörtetés, hanem a realitások elismerése volt, vagyis az, hogy
Mark Rutte nyíltan beszélt arról, amiről a magyar kormány és a józanabbul gondolkodó szövetségesek már régóta: Ukrajna NATO-tagsága jelenleg nem reális opció.
Bár a 2024-es washingtoni csúcson rögzítették az „irányt”, a főtitkár elismerte, hogy a szövetségen belül nincs meg az ehhez szükséges egyhangúság. Ahogy a török hírügynökség tudósítása idézi a főtitkárt: „Jelen pillanatban néhány szövetséges azt mondja, hogy nem járul hozzá Ukrajna belépéséhez, ezért nem lesz meg az egyhangú döntés. Ilyen ország például Magyarország, az Egyesült Államok, Szlovákia, és talán még néhányan mások”.
Mivel a teljes körű NATO-tagság lekerült a napirendről, a szövetségesek most egy háromszintű biztonsági garanciarendszeren dolgoznak. Az első szint maga az ukrán hadsereg lenne, amely az első védelmi vonalat jelentené. A második szintet az úgynevezett „hajlandók koalíciója” alkotná, brit és francia vezetéssel, európai országok és Kanada részvételével. A harmadik, legfontosabb szint pedig az Egyesült Államok szerepvállalása lenne. Donald Trump elnök ugyanis jelezte, hogy Washington kész részt venni a garanciákban, bár az amerikai közreműködés pontos formájáról még zajlanak az egyeztetések.
A főtitkár lengyelországi tárgyalásain elismeréssel szólt a házigazdák katonai fejlesztéseiről is. Elmondta, hogy Lengyelország példát mutat a szövetségnek: védelmi kiadásai meghaladják a GDP 4,5 százalékát, haderejüket pedig 300 ezer fősre tervezik bővíteni 2035-ig. Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel védelmi miniszter „történelmi napnak” nevezte a találkozót, és bejelentette, hogy a lengyel Patriot légvédelmi rendszer elérte a teljes harckészültséget.
Ez a fordulat a NATO kommunikációjában jól mutatja, hogy a valóságot nem lehet a végletekig tagadni. Ahelyett, hogy egy megvalósíthatatlan és a világháború kockázatát hordozó NATO-tagságot erőltetnének, a hangsúly eltolódott a konkrét, de a szövetség egészét közvetlenül bele nem rángató garanciák irányába.
A magyar kormány álláspontja, amely a konfliktus eszkalációjának elkerülésére és a józan észre épít, úgy tűnik, megkerülhetetlen tényezővé vált a nemzetközi tárgyalóasztaloknál.
Mark Rutte szavai visszaigazolják, hogy a békéhez vezető úton nem a további feszültségkeltés, hanem a mindenki számára elfogadható biztonsági keretek kialakítása a megoldás.
