Szervátültetés után megváltozik a személyiség? A tudomány szerint 10-ből 9 embernél igen
Új szerv, új személyiség?
A szervátültetés az orvostudomány egyik legnagyobb vívmánya, és mára rutinszerű beavatkozássá vált: 2024-ben az Egyesült Államokban több mint 48 ezer szervátültetést végeztek – rekordnak számító szám. De minél több átültetést végeznek, annál különösebb jelenségek kerülnek napvilágra.
Az egyik legmeglepőbb: a recipiensek közel 90 százaléka számol be valamilyen személyiségváltozásról. A beszámolók szerint ezek a változások akár az ételpreferenciáktól a zenei ízlésen, a művészeti érdeklődésen át egészen a szexuális orientációig terjedhetnek.
Egy vegetáriánus, aki KFC-re vágyik – véletlen lenne?
Az egyik legismertebb esetben egy nő, aki korábban vegetáriánusként élt, ellenállhatatlan vágyat érzett KFC csirkefalatkák iránt szívátültetése után – olyan szívet kapott, amely egy korábbi csirkefalat-rajongóhoz tartozott.
Más példák is akadnak: valaki, aki utálta az uborkát, hirtelen imádni kezdte, vagy valaki, aki a fehérbort cserélte vörösre. És ezek nem csak a szívátültetésekre korlátozódnak – csontvelő-transzplantáltaknál is hasonló ízlésváltozásokat dokumentáltak.
Mi okozhatja ezeket a változásokat?
Dr. Adam Taylor, a brit Lancaster Egyetem Klinikai Anatómiai Központjának igazgatója szerint nem kizárható, hogy a változások mögött fizikai, biológiai folyamatok állnak, nem csupán pszichológiai (például placebo) hatások.
„Tudjuk, hogy a donor szervek képesek befolyásolni a befogadó testének működését” – mondja Taylor.
A szív például nemcsak vért pumpál, hanem olyan hormonokat is termel, amelyek hatással vannak a vesékre, az agyra, a stresszválaszokra és a hangulatra. Egy új szív akár 20 százalékkal több atrialis natriuretikus peptidet (ANP) is termelhet, ami megváltoztatja a szervezet keringését, pulzusszámát – és ezáltal az idegrendszer és az agyműködés finomhangolását is.
Egy másik példa a szerotonin, a „boldogsághormon”, amelynek többsége a bélrendszerben termelődik, mégis az egész szervezetet érinti – a hangulattól az alvásig.
A kultúra is szerepet játszhat
A placebohatást sem lehet teljesen kizárni. A szív például sok kultúrában a személyiség és érzelmek szimbóluma – ezért egy új szív elfogadása szimbolikus újjászületést is jelenthet. Lehet, hogy csak máshogy látjuk önmagunkat? Vagy valóban változik bennünk valami?
Taylor szerint:
„Sokan nem teljes személyiségváltozásról számolnak be, hanem apró, finom változásokról – de ezek is érezhetők.”
Tényleg 90 százalékot érint?
A kezdeti tanulmányok szerint az átültetettek körülbelül 90 százaléka tapasztal valamilyen változást. Az is lehet, hogy nem minden szerv jár ilyen következményekkel – a szív valószínűleg kiemelkedő hatással bír az összetett hormonális és idegrendszeri kapcsolatai miatt.
Ugyanakkor több kutatásra van szükség. Taylor szerint csak most kezd elegendő adat összegyűlni ahhoz, hogy a tudomány tényleges választ tudjon adni:
„Egyértelműen létező jelenségről van szó – és végre elkezdtük komolyan venni.”
Egy test, sok történet – de mind összekapcsolódik
A szervezetünk nem gépekből, hanem összekapcsolódó rendszerekből áll. Egyetlen új szerv is képes finoman átírni az egész működését – és ezzel együtt a személyiségünket, ízlésünket, érzéseinket is.
Szóval ha valaha is szervátültetésre kerülne sor, és hirtelen megszereti az uborkát vagy más stílusban öltözik, ne lepődjön meg – lehet, hogy az új szíve diktálja a változást.
És ahogy Taylor tréfásan megjegyzi:
„Ha valaki megkapná a szívemet, és nem szereti az uborkát – nos, hamarosan meg fogja szeretni.”
