A túl sok internetezés szó szerint megbetegítheti az embert
Manapság, amikor a mindennapjaink jelentős részét képernyők előtt töltjük, egyre többen tapasztalnak különös tüneteket: szédülést, hányingert és általános rossz közérzetet. Bár sokan hajlamosak ezt a fáradtságra vagy a stresszre fogni, szakértők szerint egy sokkal konkrétabb jelenségről van szó, amelyet angolul „cybersickness”-nek, azaz „digitális rosszullétnek” neveznek. Ez az állapot nem csupán a virtuális valóság (VR) eszközeinek használatakor jelentkezhet, hanem az okostelefonokon keresztül az internetes tartalmak véget nem érő görgetése, az úgynevezett „doomscrolling” közben is.
A National Geographic cikke rávilágít, hogy a világjárvány és az otthoni munkavégzés kényszerű elterjedése óta testünket a digitális teljesítőképességük végső határáig hajszoljuk. Sokan számolnak be arról, hogy a közösségi médiás hírfolyamok vagy a streaming szolgáltatók kínálatának folyamatos pörgetése után testük elnehezül és gyakran szédülnek. Jack Riewe író például a lezárások idején tapasztalta meg ezt az érzést, amikor napokig csak a híreket figyelte a telefonján. Kezdetben azt hitte, a rossz levegőminőség vagy fertőzés áll a háttérben, ám valójában a virtuális világ fizikai hatásait érezte magán.
A jelenség hátterében a belső fülben található egyensúlyérzékelő rendszer áll. Ez a bonyolult szerv felelős azért, hogy agyunk érzékelje a testünk helyzetét és mozgását.
Egy klasszikus, utazással kapcsolatos betegség – például a tengeribetegség vagy az autóban jelentkező rosszullét – akkor alakul ki, ha a testünk érzékeli a mozgást, de a szemünk nem látja azt.
A digitális világban ez éppen fordítva történik: a szemünk intenzív mozgást érzékel a kijelzőn, miközben a testünk mozdulatlanul ül a székben. Ez a fajta ellentmondás az érzékszerveink között komoly zavart okoz az agyban, ami ugyanazokat a tüneteket produkálja, mint a hajózás közbeni rosszullét.
„Klinikai szempontból abszolút nincs különbség a két állapot között” – írja a National Geographic, idézve Eugene Nalivaiko professzort, aki szerint a tünetek és az érzetek teljesen megegyeznek. Érdekesség, hogy a hányinger latin megfelelője, a „nausea” is a görög „naus”, azaz hajó szóból ered, utalva a mozgás okozta rosszullétre.
A probléma súlyát jelzi, hogy sokaknál a tünetek annyira felerősödhetnek, hogy napokra kiesnek a munkából. Sarah Colley marketinges például arról számolt be, hogy egy feszített munkatempójú időszak után, amikor napi 10-12 órát töltött a gép előtt, még csukott szemmel is úgy érezte, forog vele a világ. Szakértők szerint a kulcs az időtartamban rejlik:
testünk nem arra lett tervezve, hogy egész nap egy virtuális térben létezzen.
A digitális rosszullét tehát testünk válasza a technológiai fejlődésre. Ahogy korábban az autózás vagy a hajózás okozott zavart az emberi szervezetben, most az okostelefon teszi ugyanezt. A tanulság az, hogy a szemünknek és az agyunknak is szükségük van pihenőre,
a képernyőtől távol töltött idő pedig nem csupán mentális, hanem fizikai szükséglet is.
