Itt a remek alkalom egy kis internet-megvonásra! Mutatjuk, mire számíthat
Felmérések szerint egy átlagos amerikai felnőtt naponta több mint két órát tölt a közösségi oldalak görgetésével, a tizenéveseknél pedig ez az idő akár a négy órát is elérheti. Nem véletlen, hogy az Oxford University Press a „brain rot”, vagyis az „agylágyulás” kifejezést választotta 2024 szavának. A közösségi média ugyanis olyan súlyosan befolyásolja az emberi agy működését, hogy a szakemberek ma már a kábítószer-függőséghez hasonlítják a digitális platformoktól való függést.
A National Geographic cikke rávilágít arra, hogy a problémát az agyunk jutalmazási rendszere és egy dopamin nevű vegyület okozza. Minden egyes kedvelés, hozzászólás vagy egy szórakoztató videó a dopaminszint növekedését okozza, amitől aztán egyszerűen jobban érezzük magunkat. Azonban az agyunk a természetes egyensúlyra törekszik, és ha túl sok inger éri, elkezdi csökkenteni a dopamin termelését.
Ez vezet a „dopaminhiányos” állapothoz, amikor már csak azért is nyomkodjuk a telefont, hogy egyáltalán normálisan érezzük magunkat – ugyanúgy, ahogy például a nyugtatóktól vagy fájdalomcsillapítóktól függő embernek egyre több és több kell a választott szerből ahhoz, hogy képesek legyenek funkcionálni.
Anna Lembke függőségszakértő szerint a megoldást a tudatos szünet, a digitális méregtelenítés jelentheti. Bár kutatók szerint az agyban kialakult kapcsolatok és pályák teljes újrahuzalozásához ideális esetben négy hétre lenne szükség, már a rövidebb kihagyások is látványos javulást hoznak. Egy tizenéves lányok körében végzett vizsgálat például kimutatta, hogy mindössze három napnyi szünet után javult a résztvevők önbecsülése és csökkent bennük a szorongás.
Mint minden függőség esetében, itt is az első napok a legnehezebbek. Ilyenkor valódi elvonási tünetek jelentkezhetnek: ingerlékenység, vágyakozás és nyugtalanság.
„Ahogy teltek a napok, az emberek azt tapasztalták, hogy a méregtelenítés könnyebb, mint várták” – írja a National Geographic, idézve Sarah Woodrufot, a témában végzett kutatás egyik szerzője.
A kísérletek végére a résztvevők elégedettebbek lettek az életükkel, csökkent a stressz-szintjük, és jobban aludtak.
Szakértők szerint fontos, hogy korlátokat állítsunk fel. Ilyen lehet például, ha a telefont nem visszük be a hálószobába, vagy kikapcsoljuk az értesítéseket. A gyors dopaminszint-emelkedés hajszolása helyett pedig érdemes olyan tevékenységeket keresni, amelyek lassabb, de tartósabb örömet okoznak, mint például a főzés, a zenélés vagy az olvasás. Ezekhez ugyan a kezdetben komolyabb erőfeszítésre van szükség, de hosszú távon segítenek fenntartani az agy egészséges egyensúlyát. A közösségi médiát teljesen kiiktatni a mai világban szinte lehetetlen, de az időnkénti szünetek segítenek abban, hogy ne a telefonunk irányítsa az életünket, hanem mi magunk.
