A közösségi média szó szerint rémálmokat okozhat
Egyre több tudományos bizonyíték utal arra, hogy a közösségi média túlzott fogyasztása nemcsak ébrenlétünk során mérgezi meg a mindennapjainkat, hanem az éjszakai pihenésünket, sőt, még az álmainkat is befolyásolhatja. Egy 2024-es kutatás szerint közvetlen összefüggés van a közösségi oldalak pörgetése és a rémálmok gyakorisága között. A szakértők szerint a TikTok, az Instagram vagy a Facebook világa olyan mélyen beférkőzik a tudatunkba, hogy a képernyőn látott konfliktusok, a nyomasztó hírek és önmagunk folyamatos hasonlítgatása a mások által mutatott világról az éjszakai nyugalmunkat is tönkreteszik.
„Mivel a közösségi média egyre inkább összefonódik az életünkkel, a hatása már az álmainkban is megjelenik. Azt tapasztaltuk, hogy azok, akik több időt töltenek ezeken a platformokon, hajlamosabbak a rémálmokra” – idézi a National Geographic Reza Shabahangot, az ausztrál Flinders Egyetem kutatópszichológusát. A vizsgálat során a résztvevők olyan visszatérő rémálmokról számoltak be, mint például a más felhasználókkal való internetes csatározások, a közösségimédia-fiókjuk elvesztése miatt érzett intenzív szorongás, vagy a tehetetlenség érzése a nyomasztó hírek láttán.
Ez a jelenség az úgynevezett kontinuitási elvvel magyarázható: az, amit napközben átélünk, éjszaka visszaköszön az álmainkban. Aki szorongva követi a híreket vagy vitákba bocsátkozik az interneten, annak az agya éjjel sem tud kikapcsolni. Ezt csak tetézi, hogy a közösségi oldalak algoritmusait kifejezetten úgy tervezték, hogy felkorbácsolják az ember érzelmeit, ami függőséghez és állandósuló „készültségi állapothoz” vezet.
A rémálmokon túl a fizikai alvásminőség is jelentősen romlik. A telefonok kijelzője által kibocsátott fény ugyanis becsapja a szervezetet: gátolja a melatonin, azaz az alvási hormon termelődését, így az agyunk éber marad akkor is, amikor már pihennie kellene.
A kialvatlanság pedig súlyos egészségügyi kockázatokkal jár.
A krónikus alváshiány gyengíti az immunrendszert, növeli a szív- és érrendszeri betegségek, az elhízás, sőt az Alzheimer-kór kialakulásának esélyét is.
„A tartósan rossz alvás a depresszió és a szorongás előszobája” – figyelmeztetnek szakemberek. Különösen a fiatalok veszélyeztetettek, akiknél az úgynevezett „lemaradástól való félelem” (FOMO) miatt gyakran még az éjszaka közepén érkező értesítések is megszakítják a pihenést.
Szakértők szerint a megoldás a határok tudatos kijelölése. Fontos, hogy lefekvés előtt legalább egy-két órával már ne nézzünk nyomasztó vagy felkavaró tartalmakat, és a telefont lehetőleg ne a hálószobában töltsük. A szülőknek pedig kiemelt felelősségük van abban, hogy saját példamutatásukkal és korlátok bevezetésével segítsenek gyermekeiknek visszatalálni az egészséges éjszakai pihenéshez. Az alvás nem luxus, hanem testi és lelki egészségünk alapja, amit nem szabad feláldozni az „endless scrolling”, vagyis a végtelenített görgetés oltárán.
