Fontos változtatások lépnek életbe január elsején

Januárban teljessé válik a családi adókedvezmény megduplázása – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden Budapesten, a Kormányinfón.

Gulyás Gergely közölte: a kormány korábbi vállalása volt, hogy a családi adókedvezmény mértékét két lépésben megduplázza. Ez július elsejével 50 százalékban megtörtént, további 50 százalék erejéig pedig január elsejével folytatódik – jelezte.

A döntés egymillió családot érint, egy gyermek esetén havonta 20 ezer, kettőnél havonta 80 ezer, háromnál havonta 198 ezer forinttal több marad a családoknál – ismertette a tárcavezető.

Megjegyezte: a családi adócsökkentések körébe tartozik az is, hogy életbe lép a 30 év alatti édesanyák adómentessége, valamint a 40 év alatti kétgyermekes, illetve a három- és többgyermekes édesanyáknak sem kell személyi jövedelemadót fizetni. Mindez hosszútávon is kiszámítható jövőképet nyújt a gyermeket vállaló édesanyáknak – hangsúlyozta a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Hozzátette: a kétgyermekes édesanyák adómentessége felmenő rendszerben évről évre bővül, 2027 január elsejétől majd 50 éves korig nem kell személyi jövedelemadót fizetni a kétgyermekes édesanyáknak.

Emellett a házaspár másik tagja igénybe veheti a családi adókedvezményt is – hívta fel a figyelmet Gulyás Gergely.

A tárcavezető kitért a minimálbér és garantált bérminimum emelésére, amelyről a munkaadók és munkavállalók közt született megállapodás, és ezt a kormány törvényerőre emelte. A minimálbér összege januártól 322 800 forint, a garantált bérminimum pedig 373 200 forint lesz.

Gulyás Gergely tájékoztatása szerint a kormány korábban már elfogadott egy 11 pontos vállalati adócsökkentési programot, ami évente több mint 90 milliárd forintot hagy a kis- és középvállalkozásoknál. Ebből a legfontosabb, hogy az alanyi áfamenteség köre jövőre 20 millió forintra emelkedik, a következő években pedig 22 illetve 24 millió forintra nő majd – ismertette.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter kiemelte: a 13. havi nyugdíj kifizetése mellett azzal egyidejűleg jövőre a 14 havi nyugdíj első negyedét is megkapják a nyugdíjasok. Emellett folytatódik az általános nyugdíjemelés, az átlagnyugdíj már 250 ezer forint fölé emelkedik.

Gulyás Gergely szólt arról is, hogy jövőre a közszolgálatban dolgozóknak egymillió forintos otthontámogatási segítséget nyújt a kormány, és folytatódik a tanárok béremelése is. Magyarország 2030-ig vállalta, hogy a diplomás átlagbér 80 százalékára emeli, majd azon is tartja a pedagógusok átlagbérét – emlékeztetett. A 80 százalékot idén elérték, annak érdekében, hogy a vállalást tartani tudják, további tíz százalékos béremelés lesz. A tanárok átlagbére 936 ezer forint lesz jövőre, ami azt jelenti, hogy ebben a ciklusban több mint duplájára emelkedtek a pedagógusbérek – mondta.

Arról is beszámolt a tárcavezető, hogy a közigazgatásban a szeptemberi 15 százalékos után újabb 15 százalékos béremelés lesz januártól, a szociális és kulturális ágazatban is 15 százalékos lesz a béremelés, továbbá az igazságügyi alkalmazottak béremelése is folytatódik. Utóbbi a bíráknál 48 százalékos, a fogalmazóknál 89 százalékos, a bírósági alkalmazottaknál száz százalékos emelést jelent 2025 és 2027 januárja között – sorolta Gulyás Gergely.

Az Ukrajnának nyújtandó EU-s háborús kölcsönt Európa soha nem fogja visszakapni, ez a támogatás nem a békéhez vezet, hanem a háború meghosszabbításához – mondta a miniszter annak kapcsán, hogy a kormányülésen meghallgatták a miniszterelnök és Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter tájékoztatását a múlt heti uniós csúcsról.

Magyarországnak azt a célkitűzését sikerült elérnie, hogy a bizottság eredeti javaslata és az emögött álló erős német támogatás ellenére sem sikerült egyelőre teljesen tönkretenni az európai tőkepiacot – hangsúlyozta Gulyás Gergely, nyilvánvalónak nevezve, hogy a lefoglalt, befagyasztott orosz vagyon felhasználása ezt eredményezte volna.

Hozzátette: Magyarország ahhoz is tartotta magát, hogy nem fog hitelt felvenni. Az uniós csúcson ugyanis arról döntöttek, hogy 24 uniós tagállam vesz fel hitelt és nyújt háborús kölcsönt Ukrajnának, azonban Magyarország Csehországgal és Szlovákiával együtt kimaradt ebből, mert álláspontja szerint ez ellentétes Európa érdekeivel – jelezte.

Gulyás Gergely értékelése szerint ki lehet jelenteni, hogy a háborús kölcsönt az ezt nyújtó 24 európai uniós tagállam soha nem fogja visszakapni. Arra hivatkozott: az ukrán elnök nyilatkozata szerint akkor fizetik vissza ezt a hitelt, ha Oroszország jóvátételt fizet. Erre az esély az egy százalékot biztos, hogy nem éri el, de ez is egy elég kedvező becslés – jegyezte meg a miniszter, aki szerint ezért valójában nem hitelt ad Európa, hanem egy olyan támogatást nyújt, amit visszakapni soha nem fog. Ez nem a békéhez vezet, hanem a háború meghosszabbításához – hangsúlyozta a tárcavezető.

Kijelentette: Magyarország továbbra is háborún kívüli ország akar maradni, és mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy az amerikai béketörekvések akár Budapesten, akár másutt sikerrel járjanak.

Gulyás Gergely kiemelte: Európának nem a háborút kellene finanszírozni, hanem a békét kellene támogatni. Értékelése szerint, ha már úgy alakult, hogy Európa eddig nem vett részt a békefolyamatban, elzárta a kommunikációs csatornákat Oroszország felé, és nem tud közvetíteni a háborús felek között, akkor legalább most be kellene állnia az Egyesült Államok béketörekvései mögé, amelyek valós, kézzel fogható lehetőségét nyújtják a békének.

Különösen aggasztónak nevezte, hogy ma már olyan nyilatkozatok hangzanak el – és ezt szerinte a NATO főtitkára is többször megerősítette -, hogy nyolc európai uniós tagállam kész csapatokat is küldeni békefenntartás céljával Ukrajna területére.

Európa nem segíti elő a béke ügyét

Még egyelőre sajnos béke nincsen, de amit Európa tesz, az nem is fogja elősegíteni a béke ügyét – rögzítette a Miniszterelnökséget vezető miniszter, hangsúlyozva, hogy csapatok és katonák küldése végképp nem időszerű.

Gulyás Gergely azt mondta: az orosz-ukrán háború brutális, több százezer, sőt valószínűleg az egymilliót is meghaladó áldozatot követelt, de mégis két ország háborúja és ilyen értelemben egy regionális konfliktus. Ugyanakkor arra figyelmeztetett: lehet ebből nagy háború is, amit mindenféleképpen el kellene kerülni. Ezért kifejezetten veszélyesnek és elutasítandónak nevezett minden olyan nyilatkozatot, ami „Európa háborúba sodródását valószínűsíti, kívánatosnak tartja”.

Vitályos Eszter kormányszóvivő a kormányinfón elmondta, hogy az elmúlt két hétben csaknem 205 milliárd forint összegben adtak át beruházásokat Magyarországon.

Átadták az M4-es gyorsforgalmi út Törökszentmiklós és Kisújszállás közötti szakaszát, egy 170 milliárd forintból megvalósult, 34 kilométer hosszúságú utat, Szegeden építette fel első Németországon kívüli hibrid telephelyét a Rheinmetall, ahol elektromos autókhoz és megújuló energiát termelő erőművekhez gyártanak majd alkatrészeket. Ez egy 29 milliárd forintos beruházás volt, amelyből a kormány 13 milliárd forintot vállalt, ezzel is elősegítve 300 új, magas képzettséget igénylő munkahely létrehozását 2030-ig – tette hozzá.

Vitályos Eszter arról is beszélt, hogy több mint 200 millió forint állami támogatással új CT készülékkel gyarapodott az ózdi kórház. Megemlítette, hogy a kormány mintegy 40 milliárd forint értékben szerez be korszerű képalkotó diagnosztikai eszközöket, tisztán hazai forrásból.

A kormányszóvivő bejelentette, hogy tíz magyar gyártmányú Credobus típusú autóbusszal bővült a békéscsabai MÁV-Volán flotta, továbbá hét új, tisztán elektromos Ikarus autóbusszal bővült a komlói buszflotta.

Vitályos Eszter jelezte, hogy 225 millió forintos kormányzati támogatással újult meg Pécsett a Koch Valéria Iskolaközpont tornacsarnoka, Pilismaróton 120 millió forint támogatásból felújították a Nyírő Csaba Sportcsarnokot, mintegy 230 millió forintból befejezték az adonyi Sarlós Boldogasszony templom felújítását, valamint 229 millió forintból Vaskúton felújították a közösségi házat és új sportöltözőt építettek.

Beszélt arról is, hogy Felsőzsolcán hazai és uniós támogatásból 201 millió forintos támogatásból megvalósult a csapadékvíz elvezetés fejlesztése, továbbá több településen – Füzér, Újcsalános, Kevermes, Perkáta, Debrecen és Nádudvar – belterületi útfelújításokat valósítottak meg összesen közel 900 millió forint értékben.

Vitályos Eszter elmondta, hogy Jászfényszarun új kerékpárutat és kerékpáros pihenőparkot építettek, a beruházást 350 millió forintból valósították meg, illetve Szügy településen 100 millió forint támogatásból új termelői piacot adtak át.

A Magyarországnak nyújtandó amerikai pénzügyi védőpajzs részleteiről szóló kérdésre Gulyás Gergely úgy válaszolt, ismeretei szerint a kapcsolatfelvétel az amerikaiakkal megtörtént, az érdemi tárgyalások valószínűleg jövőre lesznek.

Hangsúlyozta: Magyarország igényt tart minden eurócentre Brüsszeltől, sőt, addig a következő hétéves költségvetésről érdemben tárgyalni sem hajlandó, amíg nem kapja meg mindazt, ami ebből a költségvetésből jár neki.

Nagyjából a hétéves költségvetés több mint 60 százaléka áll most rendelkezésünkre, és bár további ígéretek vannak, de természetesen mi azt várjuk, hogy minden eurócent elérhető legyen – fogalmazott, hozzátéve, jövő április után az ügynek valószínűleg a magyar választókra, adófizetőkre nézve kedvező megoldása lehet.

A miniszter a pénzügyi védőpajzzsal kapcsolatban ugyanakkor megerősítette: ezzel nem az európai uniós pénzeket akarnák kiváltani, hanem ez egy biztonsági garancia, ami világos és egyértelmű üzenet a pénzügyi piacoknak is.

Arra a kérdésre, hogy európai uniós források hiánya miatt 1600 milliárd forinttal kevesebb pénz érkezett be az előirányzatnál, a miniszter úgy válaszolt: az Európai Bizottság nagyon gyakran utal december közepén vagy végén, így végeredményt erről a jövő év elején lehet mondani.

Az uniós csúcson megvalósult V3-as együttműködés kapcsán kifejtette: mindig is azt képviselték, hogy az európai politikán belül a közé-európai érdekérvényesítés egyik fontos garanciája a visegrádi együttműködés. A korábbi visegrádi együttműködés jelentőségét nem látó kormányok helyére Szlovákiában és Csehországban is olyan kormányok léptek, akik az uniós politikájukat arra építik, hogy legyen visegrádi együttműködés. Lengyelországban is megtörtént a félfordulat, az államelnök már ebből a körből érkezik.

Magyarország nem maradt egyedül a véleményével, Csehországgal és Szlovákiával alkottak egy olyan koalíciót, aminek az európai döntéshozatalban való megjelenése újszerű és üdvözlendő.

Gulyás Gergely arról is beszámolt, hogy a miniszterelnök tárgyalt a szlovák miniszterelnökkel a Benes-dekrétumokról, és Magyarország szerint az a rész, ami nemzetiséghez tartozás miatt vesz el jogokat, összeegyeztethetetlen a 21. századi magyar és európai értékvilággal.

A januárra halasztott Mercusor megállapodásról közölte: az a kérdés, az Európai Bizottság rá tudja-e erőszakolni az akaratát a tagállamokra. Több országra is szükség volt a blokkoláshoz, ehhez sem Magyarország, sem a visegrádi országok nem lettek volna elegendőek, Franciaország és Olaszország már elegendő volt. Az európai gazdák többség úgy gondolja, hogy a megállapodás egy olyan versenyt hoz a mezőgazdaság területén létre, ami Európának nem kedvező – tette hozzá.

Gulyás Gergely elmondta: az EU 2027. október 1-től szüntetné meg az orosz gázbeszerzés lehetőségét, még abban az esetben is, hogyha hosszútávú szerződése van valakinek, mint ahogy Magyarországnak van Oroszországgal.

Ezt a döntést mi vitatjuk, azért is, mert ezt maga az Európai Unió is egyhangúságot igénylő szankciós kérdésnek gondolta, így is terjesztették elő 2022-ben, amikor a magyar miniszterelnök vétót emelt, majd ezt követően Magyarország és a mi hátunkon, Szlovákia és Csehország mentességet kapott – emlékeztetett.

Most ezt próbálják kijátszani, ezért támadjuk meg bíróságon – hangoztatta.

Rámutatott: Magyarország a szabad döntés lehetőségét igényli magának, amit az uniós szerződés is biztosít, ezt a jogot akarja elvenni tőlünk az Európai Bizottság.

Azt mondta: 2010-ben két interkonnektorunk volt, ma ehhez képest Szlovénia kivételével a másik hat szomszédos országgal kiépített interkonnektor-rendszer van.

Az olajügy „nehezebb”, mert olaj az Adria vezetéken keresztül érkezik, annak a kapacitásáról pedig folyik egy vita – tette hozzá.

Magyarország „nagyon szívesen” vesz amerikai energiahordozót, kőolajat és földgázt bármilyen formában, ha ugyanolyan biztonsággal vagy bizonyossággal szállítják, és ugyanannyiért adják vagy olcsóbban, mint az oroszok – hangoztatta, hozzátéve, egyelőre ilyen ajánlat még nem érkezett.

Gulyás Gergely az esetleges februári budapesti békecsúcsról szóló kérdésre válaszolva elmondta: semmilyen kitűzött időpont nincs, mert nem időpontot keresnek, hanem az amerikaiak megpróbálják megteremteni a feltételeket a békéhez.

A cél a mielőbbi béke, ebből a szempontból másodlagos hol köttetik meg – mutatott rá. Megjegyezte: nyilván Magyarország békepárti szerepét elismerve az amerikai adminisztráció javasolta Budapestet és az oroszok ezt elfogadták.

A miniszter a befagyasztott orosz vagyon Ukrajnába juttatásának tilalmát érintő felvetésre közölte: nyilvánvaló az ügy jogi megítélése.

Kifejtette: a háborúban részt nem vevő országban elhelyezett pénzek felhasználásának, államosításának, elkobzásának semmilyen nemzetközi jogi alapja nincs. A legtöbbet a belgák nyerték, de ettől még Európa egésze óriási vesztes lett volna, átléptek volna egy olyan határt, ami jogilag védhetetlen – rögzítette.

Arra, hogy lehet-e negatív hozadéka annak, hogy Magyarország kimarad az Ukrajnának nyújtandó hadikölcsönből, azt mondta, ennek csak pozitív hozadékát látja. Magyarország nem ad úgy 400 milliárd forintot Ukrajnának, hogy azt sosem kapja vissza.

Reális félelemnek nevezte, hogy egy esetleges békemegállapodás esetén Ukrajnának még kevesebb kritériumot kellene teljesíteni az uniós tagsághoz. Olyan békeszerződés nincsen, amely az uniós lisszaboni szerződést átírná, ezért bővítésre csak egyhangúlag kerülhet sor – tette hozzá.

Arról, hogy a magyar kormány hogyan tudja biztosítani, hogy Magyarországon ne forduljon elő hasonló antiszemita támadás, mint Ausztráliában, azt mondta: a magyar közbiztonság a legjobbak közé tartozik Európában és a világban is kiemelten jónak tekinthető. Kitért arra, hogy a magyar kormány az antiszemitizmussal szemben zérótoleranciát folytat.

Együttérzését fejezte ki az áldozatokkal, különösen, hogy több magyar illetve magyar származású áldozata volt a tömeggyilkosságnak.

Arról, hogy a magyar honvédség részt vehet-e egy esetleges gázai békefenntartó misszióban, a miniszter azt mondta: ilyen megkeresés nincs, ez egyelőre nincsen napirenden.

Gulyás Gergely arról, hogy a 2026-os Magyarország történelmének egyik legfontosabb választása lehet, azt mondta: demokráciában minden választás kiemelt fontosságú, most azt látják, hogy az egymással szemben álló felek között feloldhatatlan ellentétek vannak, minden szempontból.

Az egyik oldal – beleértve a Tiszát és a DK-t – Brüsszel támogatottjaiból áll, a másik oldal, a kormánypártok igyekeznek szuverén politikát megvalósítani.

Az egyik oldal adót akar emelni, a másik oldal az adócsökkentés pártján áll, az egyik oldal a családok kormánya, a másik oldal a családtámogatási rendszert szétverné. Azt látják, hogy bármely területen vizsgálják a mai magyar politikát, nincs olyan vívmánya az elmúlt évtizednek, ami túlélne egy kormányváltást.

A Tisza Párt és Márki-Zay Péter korábbi kijelentéseinek párhuzamba állítását, az idősekre vonatkozó kijelentéseket úgy értékelte: baloldal és baloldal között általában hasonlóságot lát, ilyen a megszorításra való hajlam, az adóemelés, azt hogy retorikai téren is vannak bántó hasonlóságok, sajnálatosnak tartja. Mindenkinek boldog és hosszú életet kívánt jó egészségben, függetlenül attól, hogy melyik oldal szimpatizánsa, de szerinte láthatóan a baloldalon nem mindenki gondolja így.

A Tisza Párt és a baloldali szakértők állítólagos kapcsolatára vonatkozó kérdésre azt mondta: azok állnak a Tisza mögött, akik hagyományosan négyévente mindig a baloldalt támogatják, attól függetlenül, hogy a baloldalt Gyurcsány Ferenc, Márki-Zay Péter, Karácsony Gergely vagy Magyar Péter képviseli. Szerinte a Tisza programja is hagyományos, megszorításokon, adóemelésen alapuló baloldali program.

Hangsúlyozta azt is: a Tisza Párt Ukrajna európai uniós tagságának támogatója, olyan „brüsszeli képződmény”, ami ha akarna se tudna ellentmondani a brüsszeli elvárásoknak és kéréseknek. Ebből a szempontból mindenben az ellenkezője történne az Ukrajnával kapcsolatos kormányzati döntéseknek, hogyha nem polgári, hanem baloldali kormány lenne az országban – tette hozzá.

A Bors Tisza Párt programját részletező számának betiltásáról azt mondta, hogy részben a sajtószabadsággal összefüggő kérdésről van szó. Nem szerencsés, ha a választási kampányban egy valós, leírt programról nem lehet beszélni. Ha a sajtó sem írhatja le, akkor az a sajtószabadság korlátozása – fogalmazott.

De bírósági problémáról is szó van Gulyás Gergely szerint: egy Tisza-szimpatizáns bíró ítélkezett a Tisza perében. Ez annak köszönhető, hogy a bírói igazgatás vezetői és az Országos Bírói Tanács tagjai, azt a 35 éves kompromisszumot, ami a pártatlansággal kapcsolatosan fennállt, azt felmondták – közölte.

Most kiderült valószínűleg több tucat bíró politikai tevékenységet folytat és egy párt szimpatizánsi oldalára bejelentkezett – jelezte.

Gulyás Gergely a Bors különszámmal kapcsolatban jelezte: nem született ítélet, csak végzés, ami egy ideiglenes intézkedés, ám úgy vélte, ennél sokkal fontosabb, hogy „a bírák és a bíróság pártatlanságához kétség ne férjen”.

A később megjegyezte: ismeretei szerint az ideiglenes intézkedés a központi kézbesítésre vonatkozik.

A bírósági rendszer megváltoztatásáról szóló kérdésre azt mondta, nincs ilyen napirenden.

Gulyás Gergely elmondta: Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium miniszterhelyetteseként üzent az ügyfélkapun keresztül a nyugdíjasoknak, szerinte „a mai magyar baloldal bármely szereplője, akár a DK, akár a Tisza lenne kormányon, ők sokkal egyértelműbb politikai célokra használnák ezeket a felületeket”.

Budapest anyagi helyzetére vonatkozó kérdésre a miniszter kijelentette: az állam a fővárossal szembeni tartozásait kiegyenlítette és kiegyenlíti, ez azonban szerinte fordítva nem igaz.

Hozzátette: a főváros megkapta a 8,8 milliárd forintot a trolibuszokra, illetve a 12 milliárdos támogatást is meg fogja kapni, de – folytatta – miután a fővárosnak nagyobb a tartozása az állammal szemben mint 12 milliárd, „ezt ilyenkor be kell számítani”.

Megjegyezte: hogy a fővárosban mire van pénz és mire nincs, azt csak ők tudják megmondani, mert miközben pénztelenségre panaszkodnak évek óta, idén tavasszal úgy döntöttek, hogy megvásárolnak egy 50 milliárdos ingatlant.

Jelezte azt is: ha a főváros gazdálkodása miatt bármely fővárosi cég olyan nehéz helyzetbe kerülne is, hogy esetleg a dolgozóit nem tudja kifizetni, akkor a magyar állam helytáll a főváros helyett, és mindenkinek a munkabérét az utolsó fillérig kifizeti.

A hétfői fuvarozói demonstrációról elmondta: Magyarországon hárommillió ember él olyan útvonal mentén, ahol nehézgépjármű-forgalom halad el, ami környezeti és zajterhelési kockázatot jelent.

Nem arról van szó, hogy a kormány áll a fuvarozókkal szemben, a kisebb településeken lakóknak jogos igényük van arra, hogy a kamionforgalmat a gyorsforgalmi úthálózatra tereljék, ezért a szaktárcának helyes ez a célkitűzése – mondta.

Emlékeztetett: a minisztérium készen állt arra, hogy megegyezzen és meg is egyezett a legnagyobb, a szakma hetven százalékát képviselő érdekképviseletekkel, de vannak még olyan érdekképviseleti szervek, akik ennek ellenére is a tiltakozás mellett döntöttek.

Később hozzátette: az árakban a fuvarozói költségek és az útdíj hatása csekély, a szaktárca tanulmánya szerint a fuvardíjak a szállítmányozási költségek mintegy tíz százalékát teszik ki, ennek tíz százalékát, azaz összesen egy százalékot adnak az útdíjak.

Több mint 70 szervezet, 100 szakértő hat munkacsoportban tárgyalta a KRESZ tervezetét, ezt a jövő év első hónapjaiban, az Építési és Közlekedési Minisztérium nyilvánosságra hozza – közölte a miniszter, hozzátéve, hogy ezt követően társadalmi vita kezdődik, és ezután lehet elfogadni az új KRESZ-t.

A kötelező oltások be nem adása miatt a háziorvosok ellen indult perekkel kapcsolatban azt mondta: a háziorvosoknak nem az a feladata, hogy alperesként védekezzenek, ezért fogadott el az Országgyűlés egy olyan törvénymódosítást, ami szerint a jövőben ebben az esetben a járási hivatalt lehet majd beperelni.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter keddi nyilatkozatáról, amelyben az idei évet sikeresnek értékelte, amire az euró-forint árfolyama romlott, azt mondta: ha az euró árfolyam alapján minősítik az évet az javasolja, nézzék meg az előző évi árfolyamot, és akkor rendkívül sikeresnek látják majd.

A német gazdaság állapotáról szóló kérdésre válaszolva a miniszter azt mondta: a magyar GDP-ben is a problémák azokban az ágazatokban vannak, amelyekben a németekkel való együttműködés rendkívül erős. Ez azért van, mert az elmúlt években Európa, valamint a német autó- és gépipar is piacot vesztett.

A jegybank alapítványának 270 milliárd forintos vagyonvesztésével kapcsolatos kérdésére azt mondta: az ügyben zajlik egy büntetőeljárás, a kormánynak az az igénye, hogy ez a büntetőeljárás hatékony és gyors legyen.

„Ha vagyonvesztés van és ennek vannak felelősei, ami, ha vagyonvesztés van, akkor vélelmezhető felelősök is vannak, azokat példás szigorral büntessék meg”

– fogalmazott.

Arra a kérdésre, hogy Matolcsy György korábbi jegybankelnök jó jegybankelnök volt-e, Gulyás Gergely úgy reagált: általánosságban az nem vitás, hogy a magyar jegybanknak az az időszaka, amikor például az alapkamat a lehető legalacsonyabban volt, az Matolcsy György időszaka alatt történt.

Számtalan olyan döntése volt a jegybanknak, ami a magyar gazdaság növekedését szolgálta, hitelprogramok, zöld hitelprogram – sorolta, megjegyezve, lehet számtalan jó dolgot is mondani, de van egy konkrét gyanú és egy folyamatban lévő büntetőeljárás is, ahol tisztázni kell, hogy a korábbi jegybanki vezetésnek van-e felelőssége, vagy nincs.

A fóti gyermekotthonból előkerült videófelvétellel kapcsolatos kérdésre azt mondta, a felvétel egy speciális gyermekotthonban készült, ahol súlyos pszichés viselkedési problémákkal küzdő, sokszor félelmet keltő, rendszeresen őrjöngő, öngyilkossággal fenyegetődző, gyógyszeres kezelés alatt álló, ön és közveszélyes fiatalok vannak.

„Ha valakinek ölési célzata van és egyébként pszichésen nem beszámítható, akkor minden szakszerű, ami megakadályozza abban az elkövetőt, hogy megöljön másokat”

– mondta.