Vlagyimir Putyin ultimátumot intézett Kijevhez
Vlagyimir Putyin orosz elnök szombaton tett nyilatkozatában egyértelmű ultimátumot intézett Kijevhez: kijelentette, hogy amennyiben Ukrajna nem hajlandó békés úton rendezni a konfliktust, Moszkva katonai erővel fogja elérni összes célját. Az orosz állami hírügynökség, a TASZSZ által idézett elnök szerint az ukrán vezetés egyáltalán nem siet a békekötéssel, ezért Oroszország kész a harctéren érvényesíteni akaratát. Vlagyimir Putyin szavai nem sokkal azután hangoztak el, hogy Oroszország masszív drón- és rakétatámadást indított Kijev ellen, amit Volodimir Zelenszkij ukrán elnök úgy értékelt: Moszkva ezzel ismét bebizonyította, hogy esze ágában sincs befejezni a háborút.
Az ukrán államfő vasárnap a floridai Mar-a-Lagóban találkozik Donald Trump amerikai elnökkel, hogy a csaknem négy éve tartó háború lezárásáról tárgyaljanak.
A találkozó előtt azonban az információs hadviselés is felpörgött: a Kreml Telegram-csatornáján arról számolt be, hogy az orosz erők jelentős sikereket értek el a keleti fronton. Orosz parancsnoki jelentések szerint elfoglalták Mirnohradot, Rodinszkét és Artemivkát a donyecki területen, valamint Huljajpolét és Sztepnohirszket Zaporizzsja térségében.
Az ukrán vezérkar ugyanakkor határozottan cáfolta ezeket az állításokat. Közleményükben álhíreknek és dezinformációnak nevezték az orosz jelentéseket, hangsúlyozva, hogy bár a helyzet ezeken a pontokon rendkívül nehéz, az ukrán védelmi erők továbbra is tartják állásaikat. Különösen Huljajpolénál folynak heves harcok, ahol az ukrán parancsnokság szerint a város jelentős részét továbbra is az ukránok ellenőrzik. A frontvonalak gyors változása és a korlátozott hozzáférés miatt a fronttal kapcsolatban tett állítások valódiságának ellenőrzése szinte lehetetlen, a műholdas felvételek és geolokációs adatok pedig gyakran késve érkeznek.
A diplomáciai feszültséget fokozza, hogy Volodimir Zelenszkij az Axiosnak adott interjújában újabb feltételt szabott a béketervezettel kapcsolatban: kijelentette, hogy hajlandó lenne országos népszavazásra bocsátani a jelenleg 20 pontból álló megállapodás-tervezetet, de ehhez legalább 60 napos tűzszünetet vár el Moszkvától. Az elnök elismerte, hogy ha a dokumentum végleges verziója „nagyon nehéz” döntéseket követelne meg a területi kérdésekben, akkor a legitimáció érdekében az ukrán népnek kell kimondania a végső szót. Amerikai tisztviselők a népszavazás lehetőségét komoly előrelépésként értékelik, mivel szerintük ez azt jelzi, hogy Kijev már nem zárkózik el mereven a területi engedményektől, bár az ukrán közvélemény-kutatások szerint a választók többsége egyelőre elutasítja ezt a forgatókönyvet.
A vasárnapi találkozó házigazdája, Donald Trump a Politicónak adott interjújában óvatosan fogalmazott Zelenszkij javaslataival kapcsolatban. Az ukrán elnöknek „semmije nincs, amíg én jóvá nem hagyom” – jelentette ki az amerikai elnök, utalva arra, hogy a béketerv végső formája az Egyesült Államok jóváhagyásától függ. A tárgyalások egyik legfontosabb eleme egy kétoldalú biztonsági megállapodás, amely Washington részéről a NATO 5. cikkelyéhez hasonló garanciákat nyújtana Ukrajnának. Ez azt jelentené, hogy egy jövőbeni támadás esetén az Egyesült Államok és szövetségesei együttes katonai választ adnának.
Volodimir Zelenszkij floridai útja előtt Kanadában is megállt, ahol Mark Carney miniszterelnökkel egyeztetett. A találkozó után Carney egy 2,5 milliárd dolláros, új gazdasági segélycsomagot jelentett be, amely hitelgaranciákat és az energetikai hálózat újjáépítését is magában foglalja. Az ukrán elnök Kanadából üzent Moszkvának: szerinte Putyin „a háború embere”, aki minden diplomáciai erőfeszítést újabb bombázásokkal torol meg.
Volodimir Zelenszkij szerint a béketerv már 90 százalékban elkészült, de a vitás pontok – különösen a Donbász és a zaporizzsjai atomerőmű jövője – még mindig komoly akadályt jelentenek.
A vasárnapi Trump–Zelenszkij találkozó kimenetele sorsdöntő lehet. Az európai szövetségesek, bár néha úgy érzik, kihagyják őket a döntésekből, egyre aktívabban munkálkodnak egy háború utáni biztonsági architektúra vázlatának kidolgozásán. Vlagyimir Putyin fenyegetései azonban azt mutatják, hogy a Kreml nem elégszik meg a jelenlegi frontvonalak mentén történő felosztással, és ragaszkodik a teljes Donbász átadásához, ami továbbra is a megállapodás legfőbb gátja. Amennyiben a vasárnapi tárgyalások nem hoznak áttörést, a téli hónapok további véres harcokat és fokozódó orosz offenzívát hozhatnak.
