Észt hírszerzési vezető: Moszkva tiszteletben tartja a NATO erejét
Oroszország jelenleg kerüli a nyílt összetűzést a NATO-val, és visszafogta a kelet-európai provokációkat – jelentette ki az észt hírszerzés vezetője. Kaupo Rosin a Bloomberg cikke szerint hangsúlyozta: Moszkva egyelőre nem tervezi a balti államok vagy a katonai szövetség megtámadását, mivel tiszteletben tartja a NATO erejét.
Kaupo Rosin szavai némileg derűlátóbbak, mint a nyugati vezetők legutóbbi figyelmeztetései. Mark Rutte NATO-főtitkár például nemrég arról beszélt, hogy Európának öt éven belül fel kell készülnie egy esetleges orosz támadás elhárítására. Az észt hírszerzési főnök ugyanakkor rámutatott: az orosz harci gépek és drónok pilótái láthatóan jóval körültekintőbben választják meg repülési útvonalakat a Balti-tenger és Ukrajna felett, kerülve a szükségtelen kockázatokat, miután a szövetség határozottan regált korábbi légtérsértésekre.
Az érezhető óvatosság mellett azonban a térségben megszaporodtak a szabotázsakciók, gyújtogatások és kibertámadások. Nemrég például egy Lengyelországot Ukrajnával összekötő, kulcsfontosságú vasútvonalat próbáltak megrongálni. Kaupo Rosin élesen bírálta azt, hogy ezeket az eseteket gyakran „hibrid támadásként” emlegetik. Szerinte ez a kifejezés eufemizmus, amely idelizálja azt, ami a valóságban történik: „Nevezzük nevükön a dolgokat: ha szabotázsról van szó, akkor azt nevezzük szabotázsnak” – fogalmazott.
A hírszerzési vezető szerint a nyugati szankciók – különösen az olajexportot és a pénzügyi piacokat érintő korlátozások – hatása láthatóan kezd érződni az orosz gazdaságon, miközben Donald Trump teljes erejével beleállt a béketörekvésekbe. Kaupo Rosin úgy véli, bár az orosz rendszer nem fog hónapokon belül összeomlani, a problémák egyre súlyosbodnak Moszkva számára.
A 2022-es, Ukrajna elleni orosz támadást követően a feszültség soha nem látott mértéket öltött Európa keleti részén. Ez a helyzet a régió kormányait védelmi kiadásaik drasztikus növelésére kényszerítette. Különösen igaz ez a három balti államra és Lengyelországra, amelyek nemcsak közvetlenül határosak Oroszországgal és szoros szövetségesével, Fehéroroszországgal, hanem Kijev legelszántabb támogatói közé is tartoznak. Ezeknek az országoknak el kell viselniük az orosz katonai repülőgépek és drónok sorozatos légtérsértéseit, amelyek közvetlen fenyegetést jelentenek a térség biztonságára.
A helyzet súlyosságát jól szemlélteti, hogy az év elején orosz vadászgépek 12 percen keresztül tartózkodtak az észt légtérben. Ez olyan súlyos helyzetet teremtett, hogy az észt vezetés a NATO-szövetségesek rendkívüli összehívását kezdeményezte.
