Nyugat-európai válasz: szankciók és békefenntartó kontingens
Brüsszelben már a huszadik szankciós csomagot készítik elő, amelyet az Ukrajna elleni orosz támadás negyedik évfordulójára terveznek véglegesíteni. A Welt diplomáciai forrásai szerint az új intézkedések célpontja az orosz gazdaság még érintetlen szegmensei mellett a gyermekek elhurcolásáért felelős tisztviselők köre lesz. A tervek között szerepel az orosz uránimport teljes tilalma is, ami közvetlenül a Roszatomot venné célba – igaz, ez a lépés komoly feszültséget szül az Európai Unión belül, hiszen Franciaország és Belgium atomreaktorai számára ez jelentős áremelkedést hozna.
Uniós tisztviselők szerint a büntetőintézkedések hatása már látszik a gazdaság számaiban: az orosz ipari termelés és a megrendelések állománya decemberben a háború kezdete óta nem látott mértékben csökkent. Az orosz gyárak immár tizedik hónapja zsugorodnak, a munkaerőhiány pedig kritikus szintet ért el, mivel százezrek tűntek el a civil szférából a frontra történő mozgósítások miatt.
A gazdasági hadviselés mellett azonban egy sokkal fajsúlyosabb katonai terv is az asztalra került. Brüsszeli források megerősítették, hogy
elkészültek az Ukrajnának szánt biztonsági garanciák tervei, amelyek a remélt tűzszünet utáni időszakra vonatkoznak.
A tervezet legfontosabb pontjai:
- Európai szárazföldi erők: Franciaország és Nagy-Britannia készen áll arra, hogy egy „önkéntesekből álló koalíció” keretében 10 000 – 15 000 fős sereget küldjön Ukrajnába a tűzszünet betartatása érdekében.
- Robusztus garanciák: A két atomhatalom jelezte, hogy akár ENSZ- vagy EU-mandátum nélkül is hajlandóak katonákat állomásoztatni az országban, ha Kijev erre kéri őket. Ez azt jelenti, hogy szükség esetén készek lennének „fegyverrel is megvédeni a békét”.
- Regionális feladatmegosztás: Míg a szárazföldi ellenőrzést a brit és francia erők adnák, a légtér és a tengeri útvonalak felügyeletét a szomszédos országok, valamint Törökország látná el a Fekete-tenger térségében.
A diplomáciai feszültséget tovább fokozza az, hogy a Kreml egy, Vlagyimir Putyin rezidenciája elleni dróntámadásra hivatkozva bejelentette, hogy ezentúl keményebb tárgyalási stratégiákat alkalmaz majd. Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő „terrorakciónak” minősítette az esetet, amellyel szerinte Kijev a békefolyamatot akarja megfúrni. Volodimir Zelenszkij elnök és az ukrán diplomácia határozottan visszautasította a vádakat, „újabb hazugságnak” nevezve azokat, amelyekkel szerintük Moszkva csupán a további légicsapásokat próbálja igazolni.
Európa számára a tét hatalmas: miközben a szankciókkal próbálják térdre kényszeríteni az orosz hadiipart, a brit és francia katonai szerepvállalás egy teljesen új szakaszba léptetheti a konfliktust.
