Politico: a németek már a háború előszobájában ácsorognak
A Politico megszerzett egy több mint ezer oldalas bizalmas, német haditervet, amely a hidegháború óta a legátfogóbb stratégiai dokumentum Németország védelmére. Az OPLAN DEU (Németországi Operatív Terv) néven futó elképzelés szerint a német hadvezetés a szabotázsakciókat és a hibrid támadásokat már a nyílt katonai összecsapás közvetlen előkészületeinek tekinti, ezért az országnak a teljes társadalmat és gazdaságot érintő mozgósításra kell készülnie.
A dokumentumból kiderül, hogy Berlinben már nem elszigetelt zavarkeltésként, hanem
a háború szerves részeként kezelik a kiberakciókat és a dezinformációt. A stratégák szerint a szabotázsakciók az eszkaláció azon szakaszát jelentik, amely a hagyományos katonai konfliktust vezeti fel.
Ennek megfelelően a terv Németországot a szövetség központi logisztikai bázisaként és „tranzitfolyosójaként” határozza meg, végleg szakítva a korábbi, kényelmes hátországi szemlélettel.
A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy egy olyan konfliktus esetén, amelynek a NATO is résztvevője, Németországnak fél év alatt 800 ezer szövetséges katonát és 200 ezer járművet kellene átengednie és ellátnia azok kelet felé vonulása során. Mivel a csapatmozgások gócpontjáról van szó, a terv rögzíti: Németország – a katonai és a polgári infrastruktúrával együtt – a nagy hatótóvolságú fegyverrendszerek elsődleges célpontjává válna.
A haditerv egy ötlépcsős folyamatot rajzol fel, amely a fenyegetések észlelésétől a teljes országra kiterjedő védekezésen át a kollektív NATO-fellépésig terjed. Jelenleg úgy látják, ennek az első szakaszánál tart Németország, amikor is a legfontosabb feladat a logisztikai háttér biztosítása és a honvédelmi egységek felkészítése. Ezeknek az alakulatoknak kellene védeniük a kikötőket, vasúti csomópontokat és az energiahálózatot, amíg a reguláris hadsereg a frontvonalakon harcol.
A katonai vezetés szerint a stratégia kivitelezhetetlen a polgári szféra teljes bevonása nélkül.
Az OPLAN előírja, hogy a közlekedési hálózatokat, az egészségügyet és a magánszektort is a hadigépezet kiszolgálására kell hadrendbe állítani. Alexander Dobrindt belügyminiszter korábban hangsúlyozta: az ország már most is „napi szinten célpontja a hibrid hadviselésnek”, így a polgári infrastruktúra, például a kórházak és logisztikai központok védelme nemzetbiztonsági kérdés.
A terv kritikus pontként azonosítja a munkaerőhiányt is: a logisztikai szektorban dolgozó sofőrök jelentős része külföldi, akik egy konfliktus esetén elhagyhatják az országot, ami megbéníthatja az utánpótlási láncokat.
Emellett a dokumentum javasolja a békeidőre szabott, körülményes bürokratikus folyamatok felülvizsgálatát, mivel a jelenlegi jogi környezet alkalmatlan a gyors mozgósításra.
A Politico által nyilvánosságra hozott terv világossá teszi, hogy Németország többé már nem elszigetelt hátországként, hanem a NATO logisztikai motorjaként tekint magára. Ez azonban azzal jár, hogy a modern hadviselés minden eszközét – a kiberakcióktól a rakétatámadásokig – immár közvetlen háborús fenyegetésként értékelik.
