Fotó: Hadházy Ákos Facebook-oldala
Hirdetés

A magamutogató cirkuszolás célja, mint a rendőrségre beadott bejelentésben írják, „hangos tiltakozás a Bors propaganda-kiadványának bíróság által megtiltott terjesztése ellen, a kormányzati szereplők és támogatók felszólítása a bírói ítéletek betartására, a bírói függetlenség és a választások törvényes lebonyolítása melletti kiállás.” Magyarul a Bors különszámának példátlan betiltása mellett hangoskodik kedden, vízkereszt ünnepén a bolondos lódoktor és hozzá illő társasága – szerencsére a rendőrség rendelkezése szerint csak a Március 15. téren, az Erzsébet hídra nem engedik fel őket a rendőrök, miután a Budapesti Közlekedési Központ tájékoztatása szerint a tervezett időszakban mintegy 300 tömegközlekedési jármű és azok nagyjából 10 ezer utasa közlekedik a hídon. Nem beszélve az autósokról, akiket Karácsonyék kitiltottak a Lánchídról, ráadásul az Árpád hidat is igyekeznek sokan elkerülni a Flórián téri felüljárók felújítása miatt; a Budapesti Rendőrfőkapitányság Közlekedésrendészeti Főosztályának becslése szerint a kérdéses időszakban legalább 13 ezer autót jelent, amint mindez az Országos Rendőrfőkapitányság világhálós felületén elérhető nyilvános gyülekezési határozatból kiderül.

Egyszóval Hadházyék a hídon való bohóckodással közvetlenül tízezrek, közvetve még több ember közlekedését lehetetlenítenék el, hiszen egy híd bedugítása Budapest egész belvárosára hatással van. És mindezt miért? Azért, hogy lelkesen kiálljanak a Bors azon számának betiltása mellett, amely a Felcsuti Péter bankár elvtárs által bevallottan a Tisza Párt szakmai anyagának készült brutális népnyúzó programot taglalja.

Mint ismert, a különszámot a Fővárosi Törvényszék egyik bírája példátlan módon villámsebesen betiltotta, pusztán arra hivatkozva, hogy a Tisza Párt tagadja, hogy az az ő programja. Bizonyítás, tényfeltárás nem történt, ami alapvető támadás a sajtószabadság ellen. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője ezt azzal magyarázta, hogy az érintett bíró is szerepel a Tisza Párt ukrán fejlesztésű, kétszázezer magyar ember érzékeny személyes adatait megvédeni nem képes mobiltelefon-alkalmazását letöltők között. Ha valóban így van, az eleve összeférhetetlenséget jelent, a cenzúra pedig gyalázatos és elfogadhatatlan. Ahogy a cenzúra ünneplése is – ráadásul épp a Március 15. téren, melynek szellemétől elválaszthatatlan az 1848-as 12 pont elsője: „Kívánjuk a sajtó szabadságát, a cenzúra eltörlését!”