Tíz fura újévi szokás a viktoriánus korból

Ne engedj be nőt elsőként a házba!
Skóciában és Észak-Angliában tartotta magát a „first-foot” babonája: úgy hitték, balszerencsét hoz, ha az új évben egy nő lépi át először a küszöböt. Akadt olyan vidék is, ahol dél előtt egyáltalán nem nézték jó szemmel, ha női vendég érkezett. A szerencsét hozó, első érkezőnek – régiótól függően – egy világos vagy sötét hajú férfinak kellett lennie.

Semmit ne vigyél ki, amíg nem hoztál be valamit!
Egy másik észak-angol babona szerint tilos volt bármit is kivinni a házból az év első napján, amíg valami újat be nem hoztak. Egy népi mondóka is erre emlékeztetett: „Vigyél ki, aztán hozz be, és jön a balszerencse / Hozz be, aztán vigyél ki, és jön a jó szerencse”.

Az úriemberek látogatása
Az európai kontinensen divatos volt újév napján körbelátogatni a rokonokat és barátokat, de New Yorkban ebből már-már sportot űztek. A fiatalemberek versenyt futottak az idővel, hogy minél több hölgyismerősüknél tegyék tiszteletüket. A szokás az 1890-es évekre ment ki a divatból, amikor a szűkkörű szilveszteri partik vették át a látogatások helyét.

Kenyérrel a szegénység ellen
Írország déli és középső tájain dívott az a szokás, hogy szilveszterkor egy nagy kenyeret (barmbrack) sütöttek. A családfő hármaz harapott a cipóból, majd a ház ajtajához vágta azt. Eközben a család azért imádkozott, hogy a hideg, a nélkülözés és az éhség ne lépje át a küszöbüket a következő évben.

Virrasztás a kocsmázás helyett
John Wesley, a metodizmus alapítója az 1740-es években hívta életre a „Watch Night” (virrasztó éj) elnevezésű istentiszteletet. A cél az volt, hogy a szénbányászoknak a kocsmai tivornyázás helyett valamilyen áhítatos elfoglaltságot kínáljanak szilveszterre. A XIX. századra ez elterjedt újévi hagyománnyá vált azok körében, akik imával akarták köszönteni a változást.

Bibliai jóslás
Népszerű volt az a szokás, hogy újév napján találomra felütötték a Bibliát, majd csukott szemmel ráböktek egy részre. Úgy hitték, a kiválasztott szöveg pontosan megjósolja, milyen szerencse vagy szerencsétlenség vár az illetőre a következő esztendőben.

A gigantikus ünnepi pite
Bár a húsos pite alapvető viktoriánus csemege volt, léteztek ennél extrémebb receptek is. Egy korabeli szakácskönyv „újévi pitéje” például egy főtt marhanyelvet ír elő, amit csirkébe töltenek, azt kacsába, azt pulykába, majd az egészet egy libába. A monumentális sültet végül marhalábból készült kocsonyával borították be.

A fogadalmas társasjáték
Bár a viktoriánus kor emberét gyakran tartják sótlannak és humortalannak, a ünnepi társasjátékaik éppen ennek az ellenkezőjét bizonyítják. Szilveszterkor elterjedt volt, hogy a vendégek képtelen fogadalmakat írtak fel egymásnak, majd ezeket felolvasva jót szórakoztak az ötleteken. Ilyen volt például az, hogy „álmomban nem fogok többet dohányozni” vagy az, hogy „a jobb lábammal a bal oldalon fogok járni”.

Az óév eltemetése
A viktoriánus kor melankóliája azért az ünnepen is átszűrődött: a költők és prédikátorok gyakran egyfajta temetésként tekintettek az óév végére. Alfred Tennyson verseiben is megjelenik a „halott év” képe, aminek le kell zárni a szemét és felkötni az állát. A korabeli ajánlás szerint bár egészséges elmerülni az ilyenkor feltörő, gyászos gondolatokban, nem szabad elhanyagolni a vidámabb érzelmeket sem.

Bizarr üdvözlőlapok
A karácsonyi és újévi lapok küldése ebben a korban vált szokássá. A korszak ikonográfiája mai szemmel meglehetősen furcsa: az üdvözleteken részeg békák, csintalan majmok vagy éppen döglött madarak szerepeltek. A legbizarrabb sorozaton olyan gyerekek voltak láthatóak, akiket az óév dátumával bélyegeztek meg, és éppen egy hatalmas üstbe dobták őket, hogy levest főzzenek belőlük.