Egy friss kutatás szerint a gyomor elektromos ritmusa képes összehangolódni az agy működésével. Ez a 20 másodpercenként jelentkező gyomorhullám szabályozza az emésztést, de közben az agyi aktivitást is befolyásolja.

Hirdetés
Fotó: ShutterStock/Lightspring

A kutatásban részt vevő alanyok pihenés közben MRI-vizsgálaton estek át, miközben a gyomorhullámaikat is mérték. Ezután kérdőíveket töltöttek ki, amelyek a szorongás, stressz, depresszió és általános jóllét szintjét vizsgálták. Az eredmények azt mutatták, hogy minél szorosabb volt az agy és a gyomor ritmusának kapcsolata, annál rosszabb mentális állapotról számoltak be.

A bélrendszer: az ember második agya

A gyomor nemcsak az emésztésért felel: több millió idegsejt található benne, emiatt sokan „második agynak” is nevezik. Ezek az idegsejtek a bolygóidegen (vagus ideg) keresztül folyamatosan kommunikálnak az aggyal.

A gyomorban találhatók az úgynevezett neuropodák is – ezek olyan érzékeny sejtek, amelyek képesek észlelni a tápanyagokat és pillanatok alatt jeleket küldeni az agy felé. Ez a gyors információáramlás segíti a test és az elme közötti kapcsolattartást.

Stresszhelyzetben az agy túlzottan ráhangolódhat a testre

A kutatók azt is megfigyelték, hogy a túl erős gyomor-agy szinkronitás gyakran a mentális terhek fokozódásával jár együtt. Ennek oka lehet, hogy szorongás vagy stressz esetén az agy túlérzékennyé válik a testi érzetekre – minden belső rezdülést, szúrást, gyomorkorgást felnagyítva érzékel.

Ez a túlzott fókusz ahhoz vezethet, hogy a test természetes működését is veszélyforrásként értelmezi az agy, ezzel fokozva a feszültség érzését. Nyugodt lelkiállapotban viszont az agy és a test ritmusai lazábban kapcsolódnak össze, így a belső jelek nem keltenek nyugtalanságot.

A test jelzései az elméhez vezetnek

Ez a kutatás is megerősíti, amit az utóbbi években egyre többen vallanak: a mentális egészség nem választható el a testi működéseinktől. A gyomor és az agy közötti párbeszéd a hangulatunk, reakcióink és jóllétünk fontos szabályozója lehet.

A lélek működésének megértéséhez előbb meg kell tanulnunk odafigyelni a testünkre is.

A gyomor-agy kapcsolat vizsgálata új lehetőségeket nyithat meg a szorongásos és depressziós zavarok kezelésében is, különösen akkor, ha képesek vagyunk tudatosabban érzékelni és szabályozni a testi-érzelmi reakcióinkat.

Mit tegyünk, ha trauma ér – hogyan védhetjük meg az agyat a bélrendszer túlérzékenységétől?

Trauma vagy tartós stressz hatására a bél-agy kapcsolat felerősödhet – ilyenkor az agy túlzottan fókuszálhat a test jeleire, ami felerősítheti a szorongást, testi panaszokat, sőt akár pánikhoz is vezethet. Ez a túlzott „szinkronitás” a bélrendszer és az agy között ilyenkor nem segít, hanem éppenséggel túlterheli az idegrendszert. Az étrend és az életmód módosítása ilyenkor kulcsfontosságú lehet a testi-lelki egyensúly visszaállításában.

A trauma utáni időszakban célszerű kerülni a bélrendszert túlzottan stimuláló ételeket, mint a koffein, finomított cukor vagy erősen feldolgozott ételek. Ezek fokozhatják a bélmozgásokat és az idegrendszer ingerlékenységét is. Ehelyett a stabilitást és nyugalmat hozó tápanyagokra érdemes fókuszálni:

  • Könnyen emészthető ételek: főtt rizs, zabkása, levesek, párolt zöldségek
  • Magnéziumban gazdag ételek: tökmag, mandula, sötétzöld leveles zöldségek – ezek támogatják az idegrendszer működését
  • Fermentált ételek mértékkel: kefir, joghurt – segíthetnek helyreállítani a bélflóra egyensúlyát, de nem szabad túl sokat enni egyszerre
  • Komplex szénhidrátok: teljes kiőrlésű gabonák, édesburgonya – ezek támogatják a szerotonintermelést
  • Gyulladáscsökkentő zsírsavak: olajos halak (pl. lazac), dió, lenmag

Fontos ilyenkor a rendszeres étkezés, mivel az állandó ritmus megnyugtatja a testet, és segíti a bélrendszert visszazökkenni a normál működésbe. A lassú, figyelmes evés pedig segíthet lecsendesíteni a túlérzékennyé vált belső kommunikációs rendszert, és újra biztonságos közeget teremteni a test és az elme között.