A világ országai eltérően reagáltak az USA venezuelai műveletére

A spanyol külügyminisztérium bejelentette, hogy a Madrid kész közvetíteni a konfliktus békés lezárása érdekében. Hozzátették: José Manuel Albares külügyminiszter állandó kapcsolatban áll országa caracasi nagykövetével és Kaja Kallas-szal, az Európai Unió biztonsági és külpolitikai főképviselőjével, valamint európai és más kollégáival a Caracas elleni amerikai támadások után. Spanyol külügyi illetékesek szerint Albares összehívta a tárca válságkabinetjét a helyzet állandó figyelésére.

Kaja Kallas, az EU kül- biztonságpolitikai főképviselője az X közösségi oldalon azt írta, hogy tárgyalt Venezuela ügyében Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel. Aláhúzta, hogy az Európai Unió álláspontja szerint Maduro hatalmának nincs legitimitása, de az átmenetnek békésnek kell lennie. „A nemzetközi jog és az ENSZ alapokmányának elveit minden körülmények között tiszteletben kell tartani. Visszafogottságra szólítunk” – tette hozzá.

A kínai külügyminisztérium azt közölte: Pekinget felháborítja az, hogy az Egyesült Államok fegyveres fellépést alkalmaz egy független ország és annak elnöke ellen. „Kína egyértelműen ellenzi az Egyesült Államok ilyen, hegemóniára törő nemzetközi magatartását, amely (…) fenyegeti a békét és a biztonságot Latin-Amerikában” – áll a közleményben.

Antonio Tajani olasz külügyminiszter szintén az X-en közölte, hogy Giorgia Meloni miniszterelnököt folyamatosan tájékoztatják a venezuelai helyzetről. Hozzátette: Olaszország konzuli szolgálatot nyújt a Venezuelában tartózkodó honfitársainak, akiket felszólított, hogy ne hagyják el a lakásukat és legyen óvatosak.

A német külügyminisztérium bejelentette, hogy szoros figyelemmel és nagy aggodalommal követi a venezuelai eseményeket, és szombatra válságtanácskozást hívnak össze. A tárca közleménye szerint szoros kapcsolatban állnak a caracasi nagykövetséggel.

Luis Inácio Lula da Silva brazil államfő kijelentette, hogy Nicolás Maduro venezuelai elnök elfogása és a dél-amerikai ország elleni légitámadás Brazília számára „elfogadhatatlan irányvonalat” képviselnek.

Javier Milei argentin elnök üdvözölte Donald Trump amerikai elnök bejelentését Nicolás Maduro elfogásáról. „Közeledik a szabadság. Éljen […] a szabadság!” – írta az X-en.

A mexikói kormány szerint az amerikai támadás „az ENSZ-alapokmány 2. cikkének egyértelmű megsértését jelenti” – írta a latin-amerikai ország külügyminisztériuma. A tárca párbeszédet szorgalmazott és felajánlotta részvételét ennek előmozdításában, reményét fejezve ki, hogy a dialógus „segít megőrizni a regionális biztonságot és elkerülni a konfrontációt”.

Gabriel Boric chilei elnök szintén békés megoldást szorgalmazott a Venezuelát sújtó válságra.

Az orosz külügyminisztérium közleménye szerint Moszkva mély aggodalmát fejezte ki és elítélte a Venezuela elleni fegyveres agressziót. „A jelenlegi helyzetben fontos (…) megakadályozni a további eszkalációt, és arra összpontosítani, hogy a konfliktust párbeszéd útján oldják meg” – áll a közleményben.

Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök amerikai újságíróknak azt mondta, hogy ebből „egy második Vietnám lehet, amire az amerikaiaknak nincs szükségük”.

A Venezuelával szoros kapcsolatokat ápoló Irán külügyminisztériuma közleményében szintén elítélte a támadást, amely szerinte Venezuela nemzeti szuverenitásának és területi épségének nyilvánvaló megsértése. A tárca sürgette az ENSZ Biztonsági Tanácsának haladéktalan összehívását.

Miguel Díaz-Canel kubai elnök Bruno Rodríguez külügyminiszterrel együtt bűncselekménynek minősítette az amerikai támadást, és sürgette, hogy a nemzetközi közösség sürgősen reagáljon arra.

Aleksandar Vucic szerb elnök reményét fejezte ki, hogy Dél-Amerikában stabilizálódik a helyzet, és befejeződik a Venezuela elleni támadás.

Dél-Korea elnöke, I Dzsemjong elrendelte az ázsiai ország állampolgárai evakuálási tervének kidolgozását – áll az elnöki hivatal közleményében.