Miért a túlóra?
A külföldre vándorolt szakembereket csak azzal tudjuk hazacsábítani, ha versenyképesre nőnek a bérek.Mondjuk, ez előtt a túlóratörvény előtt nem ártott volna több őszinteség a kormány részéről, több bizalom abban, hogy az emberek képesek megérteni a tisztességes érveket.
Fotó: MTI (archív, illusztráció)
Miről van szó? A magyar gazdaság tényleg dübörög, a növekedés lendületes, de ezt könnyen megtörheti a képzett munkaerő egyre égetőbb hiánya. A külföldre vándorolt szakembereket csak azzal tudjuk hazacsábítani, ha versenyképesre nőnek a bérek, ahhoz viszont még jó darabig fenn kell tartani a jelenlegi növekedési ütemet nélkülük, amihez viszont nincs elég munkaerő.
Mit lehet ilyenkor tenni?
Az egyik lehetőség behívni-beengedni külföldi munkaerőt, vagy növelni a hazai munkaerőalapot.
A behívás-beengedés csak korlátozottan megy nálunk, jönnek ugyan az ukrán ukránok (úgy értem, nem kárpátaljai magyarok), de nem elegen. Afrikaiakat, arabokat, bangladesieket meg nem kérünk. Nagyon helyesen. (Zárójel: ha ez a tendencia folytatódik, Ukrajna harminc év múlva csak egy üres váz marad.)
A másik lehetőség növelni a munkaerőalapot, az önkéntes túlmunkavállalás előtti adminisztratív akadályok eltakarításával. Ez nem a legjobb út, könnyen önkizsákmányolásba csúszhat, és hát a munkáltató is visszaélhet az erőfölényével – de ma nincs jobb.
Versenyfutás zajlik az idővel ma Európában, a népességcsere Damoklész-kardja függ az európai népek feje fölött. De mi, akik nem akarunk népességcserét, csak akkor juthatunk át a túlsó partra, ha versenyképes bérekkel haza tudjuk hívni a munkásainkat – hosszú távon pedig vissza tudjuk szerezni a reprodukciós képességünket. De azt is meg kell érni.
Jó lett volna, ha ezt valahogy így elmagyarázzák nekünk, és nem erőből megy az amúgy helyes és szükséges döntések keresztülvitele. Az eredmény persze ugyanaz lesz: a magyar gazdaság növekedési pályán marad.
Amit amúgy az ellenzék csinált a szavazáskor, az szégyen. A tökéletes alkalmatlanságukat próbálták agresszivitással pótolni, teljesen reménytelenül. Meg vagyok győződve róla, hogy Európában nincs még egy olyan tehetségtelen ellenzék, mint nálunk.
Fotó: MTI