Opera a síneken
Félidőben az Eiffel Műhelyház felújításaTavaly februárban még csupán látványrajzok sejtették, milyen átalakuláson megy keresztül az Eiffel Műhelyház. Az Operaház háttérintézményének szánt épület újjáépítése a félidőhöz érkezett, ennek alkalmából bokrétaünnepet tartottak a helyszínen.
Fotó: T. Szántó György/Demokrata
Az Eiffel Műhelyház látogatóközpontjának félig kész enteriőrjében már ott áll az öreg gőzmozdony, ami a csarnok múltjára emlékeztet. A vasutasok és a hatalmas, sínen járó monstrumok helyett azonban operaénekesek, zenészek, táncosok népesítik majd be az épületet.
A MÁV egykori Északi Járműjavító csarnoka a XIX. századi acélépítészet egyik remekműve. Az épület Feketeházy János hídépítő mester nevéhez fűződik, aki a Szabadság hidat, valamint az Opera tetőszerkezetét is tervezte. Az Eiffel-csarnok elnevezésének egyébként semmi köze nincs Gustave Eiffel francia építészhez, valószínű, hogy az utókor ragasztotta rá a nevet a hasonló stílusú és szerkezetű párizsi Eiffel-torony miatt. A majd másfél száz éves, öthajós, bazilikás elrendezésű, vasszerkezetű épületben multifunkciós műhelyház, azaz logisztikai és próbacentrum, valamint művészeti központ jön létre.
Fotó: T. Szántó György/Demokrata
– Évekkel ezelőtt merült fel a gondolat, hogy az Északi Járműjavító épületében alakítsuk ki az Opera majdani logisztikai bázisát. Az elképzelésünk azóta másokat is megihletett, ma már eldöntött tény, hogy a közeli csarnokba költözik majd a Közlekedési Múzeum, és tudni, hogy több művészeti együttes is helyet kaphat a közelben lévő, felújított ingatlanokban. Ez az összességében huszonkét hektáros rozsdaövezeti terület fellendülés előtt áll, és ebben mi lehetünk az úttörők – hangsúlyozta Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója. Majd hozzáfűzte, az épület 2019-re játszhatóvá válik, áprilistól fokozatosan bővülő tartalommal.
– A bokrétaünnepet hagyományosan akkor tartják, mikor a munkások elérik az épület legmagasabb pontját. Mivel esetünkben ez adott volt, arra vártunk, hogy elkészüljön a tetőszerkezet – mondta Gönczöl Péter, a STRABAG Kft. ügyvezetője. Elmondta azt is, hogy rengeteg kézi munkát igénylő feladat valósult meg, például az újrafalazott homlokzat, de emellett számtalan új technológiát is felhasználtak az épületnél, így például az ipari műemlék stílusához illő, monumentális pakettfalat.
Marosi Miklós, az Eiffel Műhelyház beruházástervezője hozzátette, az Ybl-palotával nem akarnak és nem is tudnak versenyezni. Ez egy ipari műemlék, nem márványban és aranyozott falfelületekben gondolkodnak, hanem az ipari miliőhöz illő anyaghasználatban, és törekednek arra is, hogy a hitelesen felújított acélszerkezet a maga szépségében táruljon fel.
Az épületben helyet kap majd a négyszáz fő befogadására is alkalmas Bánffy-terem, felépítik az Opera és az Erkel Színház színpadának mását, valamint lesz zenekari próbaterem, díszlet- és jelmezraktár, varróműhelyek is. Mindez az ipari műemléket tiszteletben tartó és érvényre juttató, kortárs enteriőrben.
Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház igazgatója elmondta, a december 1-jén kezdődött évadot Giacomo Puccininak és közegének – így például Leoncavallónak, Mascagninak – szentelik, amelyen Puccini tizenkét operája is felcsendül majd. Az évad A Nyugat lánya premierjével indul, Vaszilij Barkhatov rendezésben. A vadnyugati történet csaknem ötven év után kerül a magyar Opera színpadára, a rendező a mű univerzális témáira és a cselekmény tértől független konfliktusaira tekintettel a darabot Nyugat-Európába helyezte, amely így a mai kor legaktuálisabb problémáira reflektál. Ókovács Szilveszter felhívta a figyelmet arra is, hogy mostantól az Opera külön jelzéssel látja el, mely darabja kortárs vagy korhű, megkönnyítve ezzel a nagyközönség tájékozódását.
