Egy felvidéki város lett Európa új fővárosa

A szlovéniai Nova Gorica és a németországi Chemnitz után idén a felvidéki Trencsén és a finnországi Oulu viselheti az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) címet. Míg a finnek a hagyományos szaunakultúrájuk mellett a művészet és a természet kapcsolatára fókuszálnak, addig a szomszédunkban fekvő város gazdag történelmi örökségét helyezi programkínálata középpontjába. Az EKF hivatalos megnyitójára 2026. február 13. és 15. között Trencsénben kerül sor.

Mivel a Budapesttől körülbelül 250 kilométerre, a Vág folyó partján fekvő Trencsén egykor a Magyar Királyság része volt, így az Európa Kulturális Fővárosa cím akár egy jó apropó lehet arra, hogy felfedezzük a város magyar vonatkozásait. Elsősorban persze a várat, mely a középkori Magyarország egyik kiemelt erődítménye, a királyság észak-nyugati határvédelmének egyik legfontosabb stratégiai láncszeme volt. Jóllehet a vár története több mint kétezer évvel ezelőtt kezdődött, aranykora a XIII-XIV. századra, Csák Máté idejére tehető, aki a várat székhelyévé tette, és felépítette az azóta jelképpé vált Máté-tornyot. Uralma alatt a vár nemcsak katonai célokat szolgált, de a „Vág és a Tátrák ura” innen irányította a több tucat várra kiterjedő birtokrendszerét.

Csák Máté 1321 tavaszán bekövetkezett halála után Trencsén várát az uralkodó, Károly Róbert foglalta el, akinek közvetítésével – a visegrádi királytalálkozókat mintegy megelőlegezve – 1335-ben itt kötött békét János cseh király és III. Kázmér lengyel király. Luxemburgi Zsigmond idején a várban jelentős építkezések kezdődtek, a király ugyanis felesége számára felépíttette a kétszintes Borbála-palotát és a várkápolnát, majd a várat és a hozzá tartozó birtokokat Cillei Borbálának is adományozta. Trencsén várát a Hunyadiak alatt Szapolyai István megerősítette, modern tüzérségi rendszerrel látta el, majd az erődítmény a XVI. századtól közel 250 éven keresztül az Illésházy család birtokába került.

1708-ban itt zajlott a Rákóczi-szabadságharc egyik legfontosabb ütközete, amely a kurucok vereségével és egyben a szabadságharc hanyatlásának kezdetével végződött. A vár stratégiai és katonai jelentősége ettől kezdve csökkent, mígnem 1790-ben egy hatalmas tűzvész a várossal együtt szinte teljesen el nem pusztította. Ezt követően évtizedekig állt elhagyatottan, állapota folyamatosan romlott.

Szisztematikus régészeti feltárása és klasszicista stílusú rekonstrukciója az 1950-es években kezdődött, melynek köszönhetően mára a Felvidék egyik leglátogatottabb műemléke, és az Európa Kulturális Fővárosa programsorozat egyik kiemelt helyszíne lett. Az elmúlt időszakban jelentős felújításokon átesett vár ad majd otthont a Trencséni Irodalmi Fesztivál egyes eseményeinek, koncerteknek és színházi előadásoknak, de itt kap helyet például a Castle Contemporary projekt és a The Well of Love (A szerelem kútja) című multimédiás kiállítás is.

A vár mellett az EKF-re készülve Trencsénben tucatnyi kulturális helyszínt újítottak meg és alakítottak ki, így például „Fiesta hídként” született újjá a Vág folyón átívelő régi, eddig kihasználatlan vasúti híd, mely a jövőben már nemcsak a folyó két partját köti össze, hanem a társasági élet új központja is lesz. De multifunkcionális kulturális térré alakult át a volt Hviezda mozi is, ahol immár nemcsak filmvetítéseket, hanem koncerteket, színházi előadásokat, táncházakat és egyéb közösségi eseményeket is tartanak. Az Európa Kulturális Fővárosa projekt – amelynek trencséni jelszava a „Felfedezésre csábítunk” – a kulturális programok mellett számtalan lehetőséget kínál a túrázást kedvelőknek is, akiket a Kostoleci-szurdok vagy Szlovákia legszűkebb kanyonja, a Manini-szurdok vár majd.

Trencsén EKF partnervárosa a finnországi Oulu lesz, melynek lakó a Botteni-öböl partján főként halászattal és hajóépítéssel, illetve kereskedelemmel foglalkoztak. Mára a települést sokan rengeteg szaunájáról, illetve az évente megrendezett léggitár-világbajnokságról ismerik, ahol a résztvevők hangszer nélkül, pusztán mozgással és gesztusokkal játszanak képzeletbeli gitárjukon.

Az EKF programsorozatának központi témája a „Kulturális Éghajlatváltozás” lesz, amely a technológia, a művészet és a természet kapcsolatára épít. Ennek jegyében tartanak majd elektronikus zenei fesztivált a befagyott Botteni-öböl jegén, digitális művészeti szemináriumokkal kibővített fényfesztivált, környezeti tudatosságra reflektáló köztéri kiállítást, de az év során kiemelt figyelmet kap az őslakos számi közösségek kultúrája is.