Mit tanulhat Magyarország a svájci tragédiából?

Az egész világ döbbenten figyelte az év első napján Svácból érkező híreket. Mint jól ismert, tíz másodperc alatt pokollá vált a szilveszteri buli a délnyugat-svájci Crans-Montana síparadicsomban, a Le Constellation nevű bárban. Mintegy kétszáz fiatal ünnepelte ott az újévet, mikor a lángok pillanatok alatt elborították az egész helyiséget. A tragédia során negyvenen vesztették életüket, 119-en pedig megsérültek.

Guy Parmelin svájci elnök azonnal ötnapos nemzeti gyászt rendelt el, január 9-ét hivatalos gyásznappá nyilvánította.

A hatóságok gondatlanságból elkövetett emberölés, testi sértés és tűzokozás gyanújával indítottak vizsgálatot az üzemeltetők ellen. Vizsgálják, hogy a mennyezet hangszigetelő anyaga megfelelt-e az előírásoknak, valamint azt is, engedélyezett volt-e a tűzesetet okozó pirotechnikai eszközök használata a bárban.

A crans-montanai tűzvész nemcsak Svájcot sokkolta, hanem kellemetlen kérdések sorozatát is felvetette. Ha ez nálunk fordul elő, mi lehet a szakma felelőssége? – teszi fel a kérdést Koji László, az ÉVOSZ elnöke, és a válasz korántsem megnyugtató.

„A tűzmegelőzés sok szereplős feladat. Hazánkban a vonatkozó jogszabályok az alapvető felelősséget a szakma számára fogalmazzák meg. A tűzvédelmi szakági tervező és kivitelező, valamint az üzemeltető felelőssége, hogy a tűzbiztonság a helyén legyen” – fogalmaz az ÉVOSZ közleménye.

„Fel kell ismerni, hogy akkor is ki kell tartani a megelőzést szolgáló szakszerűség mellett, ha az költséges, és erős a csábítás, hogy spóroljunk rajta. A legtöbb esetben a hatóságok részéről már csak tudomásulvételi eljárások vannak új létesítmények vonatkozásában, ami csökkenti a bürokráciát, de ami egyben a tervezői, kivitelezői és üzemeltetői felelősséget még inkább növeli. A megrendelők, a kivitelezők, az üzemeltetők – ha tisztában is vannak a saját felelősségükkel – a biztonságot növelő jogalkotási és a működést ellenőrző hatósági feladatokból adódó felelősséget már nem tudják magukra vállalni.”

A közlemény felhívja a figyelmet, hogy hazánkban is számos közösségi létesítmény van, melyek nemhogy egy korszerű, naprakész jogszabályi környezetnek, de még a most hatályos tűzmegelőzési előírásoknak sem felelnek meg. Fontosnak tartanak egy átfogó vizsgálatot a közösségi létesítményeknél, tanulva mások tragédiájából.

„Van-e elegendő tervezői, szakértői, kivitelezői, hatósági kompetencia és kapacitás a helyzet nagy leltározásához, a tanulságok levonásához, a szükséges feladatok elvégzéséhez? Az ÉVOSZ a kérdést óvatosan úgy válaszolja meg, hogy nincs” – fogalmaz Koji László.

Ezért is szorgalmazza a Szövetség a felelős műszaki vezetők és műszaki ellenőrök tűzvédelmi képzésének fontosságát. A Közszolgálati Egyetemmel közösen indított, célirányos mérnöki képzés és felnőtt-továbbképzések tapasztalatai is rámutatnak, hogy a szakmailag felkészültek körét tovább kell bővíteni.

„A tűzmegelőzés, a tűzvédelem összetett, szakmailag igényes alternatíváinak hatékony alkalmazása mindenképpen korszerű, naprakész jogi és eljárási környezetet, magas szintű tudást, megfelelő kompetenciákat igénylő feladat. Indokoltnak tartjuk az ezekre vonatkozó hazai jogszabályok, jogosultsági rendeletek átvilágítását is” – fogalmaz a közlemény.