Hitünk örömhírének teljességét nem lehet korunk influenszer kommunikációjával átadni

Erdő Péter kiemelte, hogy a konzisztórium hivatalos közlemények nélkül ért véget, mivel a bíborosi kollégium tanácskozása nem az a „műfaj”, amelynek záróokmánya szokott lenni, vagy amelyet követően az egyházfő rögtön apostoli buzdítást bocsát ki, ahogyan az a püspöki szinódusra jellemző.

A pápa és a bíborosi kollégium százhetven tagja zárt ajtók mögött egyeztetett. A szentszéki szóvivő csütörtök esti tájékoztatóján XIV. Leó szavait idézte, miszerint a világ helyzete sürgős választ igényel az egyház egészének részéről.

„Miért is tanulmányozzuk mi az ember és a világ helyzetét a különböző földrészeken, országokban? Elsősorban azért, mert Krisztus üzenete az emberhez szól, minden emberhez. Látjuk, hogy az emberiség élete tele van szenvedéssel: sokan nem látják az életük értelmét, sokan az emberiség jövőjét is nagyon sötéten látják. Sokan elszoktak, vagy rá sem szoktak arra, hogy logikusan gondolkozzanak, vagy mélyebb érveléseket meg tudjanak hallgatni. Bizony az influenszer típusú kommunikációnak igen széles a tere. De tudjuk azt is, hogy a hitünk örömhírét pusztán ezen a módon nem lehet a maga teljességében átadni” – hangoztatta Erdő Péter bíboros az MTI-nek.

Úgy vélte, a mai kor kommunikációs környezetében „nem biztos, hogy nekünk állandóan moralizálni kell, mert ha csak erkölcsi végkövetkeztetéseket mondunk egy olyan közönségnek, amely hitünknek a logikáját nem érti, annak nincs súlya”.

Erdő Péter kijelentette, azt érzékeli, hogy „Leó pápának a megnyilatkozásaiban nagyfokú realizmus jelenik meg”, akár a nemzetközi történésekről, akár az emberek életéről legyen szó.

Ami a rendkívüli konzisztórium összehívását illeti, a magyar bíboros azt mondta, „azt hiszem, itt volt az ideje”.

„Éreztük Leó pápa megválasztásakor, hogy újra be akarja vezetni a rendszeres tanácskozásokat, hiszen megválasztásának másnapján már összehívta a testületet. Az volt, mondjuk, a nulladik konzisztórium, és most megtartotta az elsőt” – mondta.

A pápa most be is jelentette, hogy június utolsó napjaira újabb bíborosi tanácskozást hív össze, és tervei szerint 2027-től évente egyszer, három-négy napos konzisztóriumot vezet be.

Erdő Péter rámutatott, hogy a tanácskozások a bíborosok kölcsönös megismerését is segítik, mivel az utóbbi években jelentősen módosult a testület földrajzi összetétele.

Újdonságnak nevezte, hogy a mostani konzisztórium húsz munkacsoportjából kiemelt szerepet kapott az a kilenc, amelyet a világ minden táján szolgáló megyés főpásztorok alkottak, vagy olyanok, akik nem régen mentek nyugdíjba, de addig fontos egyházmegyét vezettek. A pápa őket hallgatta meg, miközben a többi munkacsoport, melyekben kúriai bíborosok és régóta nyugállományban levő bíborosok foglaltak helyet, nem kapott kiemelt felszólalási időt, mivel velük az egyházfőnek több lehetősége van a Vatikánban találkozni.

„Látszik, hogy a szentatya különleges figyelmet fordít a lelkipásztori területen dolgozó bíborosok tapasztalataira” – mondta Erdő Péter.

A tanácskozás egyik központi témája a szinodalitás volt, de „a testületi döntéshozatal fogalmának lehatárolása még bizonytalan, mivel egyrészt az egyház belső működési módozataira, másrészt a közösségi eljárásmódra is vonatkozik”.

„Sokféle formája van van, és ebben tisztázásra, átgondolásra és ugyanakkor megelevenedésre van szükség. Ezért kellett a szinodalitásról beszélni” – jelentette ki Erdő Péter bíboros.