„Egy állami egyetem ne politizáljon”
Egy állami egyetemnek politikailag semlegesnek kell lennie az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának dékánja szerint.Egy állami egyetemnek politikailag semlegesnek kell lennie az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának (ELTE BTK) dékánja szerint, aki erről a Magyar Idők szerdai számában megjelent interjújában beszélt.
Fotó: MTVA/Bizományosi/Jászai Csaba (archív, illusztráció)
A lap kérdésére válaszolva, amely szerint az elmúlt hetekben nagy vitát kavart a médiában, hogy az oktatók egy része az egyetemi katedrán politizál, Sonkoly Gábor azt mondta: egy állami egyetem ne politizáljon, a tanóra nem erre való. Ugyanakkor hozzátette, hogy vannak olyan területek, ahol óhatatlanul szóba kerülhetnek aktuális politikai kérdések is, ilyen például a média vagy a kortárs történelem.
„Bízom oktatóink felkészültségében, de ha egy hallgató vagy oktató úgy érzi, hogy őt politizálásra vagy az elveinek a megtagadására késztetik az egyetemen, akkor az etikai kérdés, amelyet fegyelmi bizottság elé kell vinni” – fogalmazott a dékán, aki rámutatott: ebben a hallgatói önkormányzat is a diákok segítségére van.
Sonkoly Gábor elmondta azt is, hogy az ELTE 2019. évi költségvetésében „van egy neuralgikus pont”, amely szerint a Bölcsészettudományi és a Természettudományi Karnak (TTK) a felhalmozott hiányuk miatt karonként 250 millió forint megtakarítást kell végrehajtania többek között létszámleépítéssel.
Az oktatásért felelős államtitkársággal abban maradtak, hogy öt-hét százaléknál nem lehet több az elbocsátás – közölte.
Sonkoly Gábor szólt arról is, hogy készül a Bölcsészettudomány a 21. században című stratégia, amelynek igényét az oktatási kormányzat fogalmazta meg. Ebben az ELTE BTK meghatározó szerepet kíván játszani – emelte ki.
A dékán nagyon fontosnak nevezte, hogy nemzeti párbeszéd legyen arról, mi a bölcsészettudomány szerepe ma Magyarországon, és hogyan tud válaszokat találni a kortárs társadalmi igényekre a bölcsészettudomány. Az egyik ilyen fontos kérdéskör a nemzettudat – mondta hozzátéve, hogy társadalmi részvétellel együtt kell lefolytatni azokat a vitákat is, mit jelent ma a nemzeti kánon, kik tartoznak bele a nemzeti irodalmi, történelmi, nyelvi és néprajzi kánonba.
Ennek a kereteit is ki kell dolgozni – jegyezte meg Sonkoly Gábor, aki szerint a dokumentum arról is szól, hogy mi Magyarország helye a világban.