Fotó: Aleksandr Dyskin / Shutterstock.com
Hirdetés

Tucker Carlson amerikai újságíró elemzésében határozotta kritizálta ezt a döntést: szerinte egy ilyen mértékű költségvetési bővítés egyértelmű jele annak, hogy az Egyesült Államok globális vagy regionális háborúra készül.

„Ez tulajdonképpen annak a bejelentése, hogy a berendezkedés megváltozik, és mostantól már kimondva is birodalomként viselkedünk” – kommentálta a helyzetet Tucker Carlson, aki szerint a lépés hátterében egy potenciális, Kínával vagy Észak-Koreával szembeni konfliktus áll.

Donald Trump a bejelentéssel párhuzamosan bírálta a hadiipari vállalatokat a fegyvergyártás lassú üteme miatt. Az elnök azzal fenyegetőzött, hogy addig megtiltja a cégeknek az osztalékfizetést és a részvény-visszavásárlást, amíg nem gyorsítják fel a termelést. Tucker Carlson elemzése szerint a háborús készülődés jeleit erősíti Washington Venezuelával és Grönlanddal kapcsolatos, aktív fellépése is, valamint Donald Trump azon rendelkezése, amelynek értelmében az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből – köztük az ENSZ harmincegy szervéből is – távozik.

Az újságíró hangsúlyozta, hogy bár mindenki reménykedik a közvetlen konfliktus elkerülésében, a folyamatok egyértelműen a konfrontáció irányába mutatnak.

Donald Trump adminisztrációja szerint viszont a megerősített haderő éppen az elrettentést szolgálja, és a gazdasági protekcionizmus révén anélkül válik kivitelezhetővé, hogy az amerikai adófizetőket megterhelnék.

Tucker Carlson szerint azonban a diplomáciai elszigetelődés és a fegyverkezési verseny kombinációja rendkívül feszes pályára állítja az országot.

A Pentagon költségvetésének ilyen léptékű emelése példa nélküli az amerikai történelemben a világháborús időszakokat leszámítva. A döntés várhatóan komoly vitákat vált ki a kongresszusban is, hiszen a globális kötelezettségvállalások csökkentése és a katonai kiadások drasztikus növelése közötti ellentmondás feszültséget szül a belpolitikában. Donald Trump ugyanakkor kitart amellett, hogy az erős hadsereg az amerikai érdekérvényesítés alapköve.

A tervezett, 1500 milliárd dolláros keret nemcsak az eszközpark modernizációját, hanem a kiberhadviselési képességek és az űrhaderő drasztikus fejlesztését is magában foglalja. Gazdasági elemzők rámutatnak, hogy a hadiipar ilyen mértékű állami támogatása rövid távon ugyan pörgetheti a belső piacot, de a vámháborúkkal kombinálva kiszámíthatatlan inflációs nyomást gyakorolhat a globális ellátási láncokra. Donald Trump elszántsága azonban azt jelzi, hogy Washington kész feladni a korábbi többoldalú diplomáciai kereteket egy jóval agresszívabb, nemzeti érdekeken alapuló katonai és gazdasági stratégia javára.