Megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek Áder János köztársasági elnök az Állami Számvevőszékről (ÁSZ), valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló jogszabály módosítását.

Fotó: MTI/Bruzák Noémi, archív, illusztráció

Fotó: MTI, archív

A Köztársasági Elnöki Hivatal honlapján pénteken közzétett levelében az államfő azt írta, hogy a törvény – egyebek mellett – úgy módosítja az Állami Számvevőszékről szóló törvényt, hogy az ÁSZ szervezetére és működésére vonatkozó szabályokat az ÁSZ elnöke által kiadott szervezeti és működési szabályzat állapítja meg. Áder János arra hívta fel a figyelmet, hogy az ÁSZ az Országgyűlés pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve. Az alaptörvény pedig az ÁSZ szervezete és működése részletes szabályainak megállapítását sarkalatos törvény szabályozási tárgykörébe utalja.

Áder János úgy értékelt, hogy a törvény a pontos szabályozási tárgy és keretek meghatározása nélkül hatalmazza fel az Állami Számvevőszék szervezetére és működésére vonatkozó szabályok megállapítására az ÁSZ elnökét. Ez az általános felhatalmazás nyilvánvalóan nincs összhangban az alaptörvénnyel és sérti a jogalkotásról szóló törvény több rendelkezését is – tette hozzá.

A köztársasági elnök kifogásolta azt is, hogy a törvény lehetővé tenné a kinevezésnek a munkáltató általi egyoldalú módosítását, de a szintén december 12-én elfogadott, a kormányzati igazgatásról szóló törvényben foglaltaknál az érintettek számára kedvezőtlenebb feltételekkel. Az ÁSZ-ra vonatkozó törvény így „egyértelműen hátrányosabb, kiszolgáltatottabb helyzetet eredményez a számvevők számára”. Különös jelentőséget ad ennek az is, hogy az az átlagosnál szigorúbb erkölcsi követelményeket és magatartási szabályokat fogalmaz meg, miközben magas szintű, független és a közérdek iránt elkötelezett munkát vár el a tőlük.

A köztársasági elnök a törvény végkielégítéssel kapcsolatos rendelkezésével sem értett egyet. Kiemelte: „a végkielégítés jogintézményének egyik – legfontosabb – rendeltetése, hogy a munkaviszonyát elvesztő munkavállaló számára átmeneti anyagi biztonságot nyújtson”. A törvény a számvevők felmentése esetén járó végkielégítésre vonatkozó új bekezdéssel egészíti ki a jelenlegi szabályozást. E szerint a „végkielégítés hónapokban megállapított mértékéhez képest kétszer annyi ideig nem létesíthet munkavégzésre irányuló jogviszonyt az államháztartás központi és önkormányzati alrendszerébe tartozó jogi személlyel, valamint köztulajdonban álló gazdasági társasággal”. Ezt az előírást az elérni kívánt célhoz képest aránytalannak és a végkielégítés rendeltetésének megvalósulását ellehetetlenítő szabályozásnak tartja az államfő.

A törvény az ÁSZ köztisztviselőinek és közszolgálati ügykezelőinek jogviszonyára vonatkozóan úgy rendelkezik, hogy ezek a foglalkoztatási jogviszonyok 2019. január elsejével a törvény erejénél fogva munkaviszonnyá alakulnak át. Ezen felül egy „törvényi vélelmet” állít fel, amely szerint a munkaszerződését alá nem író – korábban köztisztviselőként és közszolgálati ügykezelőként alkalmazott – munkavállalónak a munkaviszonya a munkatörvénykönyvnek a „munkavállaló felmondására vonatkozó” szabályai szerint szűnik meg. Az államfő szerint a munkavállalót ebben az esetben is meg kell, hogy illessen minden olyan védelem és juttatás, amely a munkáltató felmondása alapján járna – írta.

Áder János arra kérte az Országgyűlést, hogy a törvényt észrevételei alapos megfontolása után tárgyalja újra és fogadja el.

A parlament 132 igen, 1 nem szavazattal és 1 tartózkodás mellett fogadta el december 12-én a módosítást.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a törvényt azzal indokolta, hogy az ÁSZ személyi állományának jogviszonyára vonatkozó számos kérdést nem a számvevőszéki, hanem a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szabályoz, ez pedig számos problémát vetett fel, így szükség van a jogrendszer koherenciájának megteremtésére.