A német védelmi rendszer kényelmesen végignézhette az Oresnyik pusztítását
Németország és Oroszország legmodernebb fegyverrendszerei kerülhettek közvetett kapcsolatba a minap, amikor Moszkva egy Oresnyik típusú, közép-hatótávolságú ballisztikus rakétát indított egy, a nyugat-ukrajnai Sztrij közelében található gáztározó ellen. Az incidens különlegessége, hogy a célpont alig 80 kilométerre feküdt a NATO lengyelországi határától, és a támadás idején már szolgálatban állt a német légierő vadonatúj, izraeli-amerikai fejlesztésű Arrow 3 nevű rakétavédelmi rendszere.
Az Oresnyik (mogyoróbokor) néven is ismert orosz rakéta az ukrán adatok szerint óránkét mintegy 12 000 kilométeres sebességgel száguldott célja felé. Az ötezer kilométeres hatótávolságú fegyver elméletileg Európa bármely pontját elérheti, és bár eredetileg nukleáris robbanófejek hordozására tervezték, ezúttal konvencionális töltetet szállított. Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban azt hangoztatta, hogy lehetetlen hatástalanítani az Oresnyiket, ám a nyugati szakértők ezt inkább politikai üzenetnek, semmint megdönthetetlen ténynek tekintik.
A német védelem gerincét adó Arrow 3 rendszert december elején állították hadrendbe a Szász-Anhalt tartománybeli holzdorfi légibázison. Ez a fegyver az eddigi Patriot rendszerekkel ellentétben nem a légkörben, hanem azon kívül semmisíti meg a támadó rakétákat. A rendszer lelke egy rendkívül nagy teljesítményű radar, amely akár 900 kilométeres távolságból is képes észlelni a fenyegetést.
Szakértők valószínűnek tartják, hogy a német radarok végigkövették az orosz rakéta röppályáját, mivel az Egyesült Államok műholdas adatai alapján a Bundeswehr már az indítás utáni másodpercekben riasztást kaphatott.
A német védelmi minisztérium rendkívül szűkszavúan nyilatkozott a történtekről. Azt elismerték, hogy Németország képes a közép-hatótávolságú rakéták észlelésére és elhárítására Kelet-Európa felett, de a konkrét művelet részleteiről nem adnak felvilágosítást a nyilvánosságnak.
Az adatok alapján az Arrow 3 kezelői gyorsan kiszámíthatták, hogy a rakéta nem NATO-területet vett célba, így az elhárító rakéták indítására nem volt szükség. Emellett a Welt információi szerint a rendszer jelenleg még nem üzemel teljes kapacitással.
Ez az esemény komoly politikai fordulópontot is jelent: Németország központi stratégiai szerepbe került a NATO keleti szárnyának rakétavédelmében. Boris Pistorius német védelmi miniszter és a Bundeswehr vezetése számára ez hatalmas kihívást és felelősséget jelent, mert akár perceken belül kell dönteniük olyan akciókról, amelyek messze az országhatáron túl is biztonságpolitikai következményekkel járhatnak. Az Oresnyik bevetése a lengyel határ közelében egyértelműen egy olyan figyelmeztetés volt Moszkva részéről, amelyre az Arrow 3 hadrendbe állítása a német válasz – írja a Welt.
