A közlemény alapján Sulyok Tamás köztársasági elnök a kedden aláírt határozatával kitűzte az országgyűlési képviselők 2026. évi általános választását.

Hirdetés

Úgy fogalmaztak, hogy a szabad választások a képviseleti demokrácia alappillérét jelentik, a népszuverenitás kifejezésének kiemelkedő eseménye az országgyűlési választás, mely során minden választójoggal rendelkező magyar állampolgár szabad és felelős döntésével határozhatja meg Magyarország sorsát.

Hozzátették, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök alkotmányos felhatalmazásának megfelelően, a kedden aláírt határozatával kitűzte az országgyűlési képviselők 2026. évi általános választását.

„A magyarországi szavazás – a korábbi közjogi hagyományokat követve – az alaptörvény és a választási eljárásról szóló törvény által lehetővé tett legkorábbi időpontban, április 12-én lesz”

Kapcsolódó cikkünk

– emelték ki.

„Az államfő arra biztatja Magyarország állampolgárait, hogy éljenek a törvény adta lehetőségükkel és a választás jogával”

– áll a közleményben.

Az országgyűlési választás határnapjai
Április 12-ére írta ki az országgyűlési képviselő-választást Sulyok Tamás köztársasági elnök. A jogszabályok szerint ez a legkorábbi lehetséges időpont a választás megtartására, ugyanis az alaptörvény szerint az országgyűlési képviselők általános választását az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május hónapjában kell megtartani, de idén április 5-ére esik húsvét vasárnap, amikor nem lehet szavazást tartani.
A választáshoz kapcsolódó határidőket, határnapokat az igazságügyi miniszter rendeletben határozza meg a kitűzést követően, de a választási eljárásról szóló törvény alapján már tudható, melyek a legfontosabb határidők, határnapok.
E szerint a mintegy 7,6 millió, magyarországi lakóhellyel rendelkező választójogosultnak a február 4-ei névjegyzéki állapotnak megfelelően február 20-áig kell kézhez kapnia a névjegyzékbe való felvételről szóló értesítést. Az a választópolgár, aki rendelkezik tárhellyel, az értesítőt elektronikusan is megkapja. Aki nem kapja meg az értesítőt, a jegyzőnél (a helyi választási irodában) kérheti.
A hivatalos kampány a választást megelőző 50. napon, azaz február 21-én indul, ez azt jelenti, hogy az erre felhasználható és elszámolható forrásokat ebben az időszakban lehet elkölteni.
Az egyéni választókerületekben a jelöltséghez a törvény szerint legalább ötszáz, a választókerületben lakó választópolgár ajánlása szükséges, a jelöltek március 6-án 16 óráig gyűjthetik az ajánlásokat az ajánlóíveken. Az ajánlásokat az egyéni választókerületi választási bizottságnál kell leadniuk. A választási bizottság dönt a jelöltek nyilvántartásba vételéről.
Országos listát az a párt állíthat, amely legalább tizennégy vármegyében és a fővárosban, legalább 71 egyéni választókerületben önálló jelöltet állított. Közös egyéni jelöltek alapján közös lista állítható. Országos nemzetiségi önkormányzat is állíthat listát, ehhez a névjegyzékben nemzetségi választópolgárként szereplő választópolgárok legalább egy százalékának ajánlása, de legfeljebb 1500 ajánlás szükséges. Az országos listákat legkésőbb március 7-én 16 óráig kell bejelenteni a Nemzeti Választási Bizottságnál.
Az a több mint 448 ezer magyar állampolgár, aki nem rendelkezik magyarországi lakcímmel, de már regisztrált, továbbra is szerepel a levélben szavazók névjegyzékében, vagyis nem kell újra kérnie a regisztrációját. Az a külhoni magyar állampolgár, aki még nem regisztrált, választási regisztrációs kérelmét március 18-ig juttathatja el úgy a Nemzeti Választási Irodába (NVI), hogy felkerüljön a levélben szavazók jegyzékére, s így szavazhasson a választáson. Aki később regisztrál, az csak a következő választáson tud szavazni.
A levélben szavazók névjegyzékében szereplő választópolgároknak a Nemzeti Választási Iroda a levélben szavazás szavazólapjának elkészültét követően haladéktalanul megküldi a szavazási levélcsomagot. Aki a levélcsomag személyes átvételét kérte, március 28-tól veheti át az általa megjelölt választási irodában vagy külképviseleteken. A választó a szavazatát tartalmazó borítékot vagy a szavazás befejezéséig eljuttatja a külképviseletekre, vagy a magyarországi szavazásra rendelkezésre álló időszakban eljuttatja bármelyik országgyűlési egyéni választókerületi választási irodába, vagy pedig levélben juttatja el az NVI-hez, ebben az esetben a szavazatnak április 12-én 19 óráig meg kell érkeznie.
A magyarországi lakcímmel rendelkező, de a választás napján külföldön tartózkodó választópolgárok Magyarország nagykövetségein és főkonzulátusain akkor szavazhatnak, ha jelentkeztek a külképviseleti névjegyzékbe.
Aki a szavazás napján nem tartózkodik lakóhelyén, de Magyarország egy másik településén élni kíván a választójogával, kérheti átjelentkezését egy másik településre. Az átjelentkezők a választott településen is az eredeti lakcímük szerinti egyéni képviselőjelöltekre szavazhatnak.
A külképviseleti névjegyzékbe vételi, illetve az átjelentkezés iránti kérelmek benyújtásának határideje a törvény szerint a szavazást megelőző 9. napon, azaz április 3-án, nagypénteken járna le, amely munkaszüneti nap. A választási eljárási törvény lehetőséget ad arra, hogy ha a határidő munkaszüneti napon jár le, az igazságügyi miniszter a határidő lejártának naptár szerinti dátumát az azt megelőző vagy követő munkanapra állapítsa meg. Így tehát a dátumot a miniszteri rendelet fogja megállapítani.
Várhatóan a választás éjszakáján előzetes eredményt közöl majd az NVI, de a választás jogi eredményét csak a külföldön leadott szavazatokat tartalmazó urnák hazaszállítása és a levélben leadott szavazatok megszámlálása után állapítják meg: az egyéni választókerületek eredményét legkésőbb április 18-án, újraszámlálás esetén április 20-án, a választás országos listás eredményét pedig legkésőbb május 1-jén. A május 1-jei határidőt – mivel az munkaszüneti nap – a miniszter szintén eltérő időpontban állapíthatja meg.
Az új Országgyűlésnek legkésőbb május 12-ig kell megalakulnia.

Az országgyűlési választás menetrendje
Az országgyűlési képviselők választása egyfordulós, a választópolgárok két szavazattal rendelkeznek: az egyik szavazólapon voksolhatnak arra, kit szeretnének az egyéni választókerületükben (ebből 106 van) képviselőnek, a másik szavazólapon arról dönthetnek, hogy az országos pártlistáról melyik pártot támogatják. Az országos listán 93 országgyűlési mandátum sorsa dől el.
Azok, akik kérték – illetve kérik – a helyi választási irodától, hogy nemzetiségi választóként vehessenek részt a választáson, nem pártlistára, hanem nemzetiségük listájára voksolhatnak. A nemzetiségek kedvezményes mandátummal kerülhetnek az Országgyűlésbe.
A magyarországi lakcímmel rendelkező, külföldön tartózkodó választópolgárok a nagykövetségeken és konzulátusokon szavazhatnak.
Azok a magyar állampolgárok, akiknek nincs magyarországi lakcímük, regisztráció után levélben adhatják le voksukat, de csak az országos pártlistára szavazhatnak.
Egyéni választókerületben az a független vagy pártjelölt indulhat jelöltként, akit a választókerületben legalább ötszáz választópolgár ajánlott. Egy választópolgár több jelöltet is ajánlhat, de egy jelöltet csak egyszer. A jelölteknek március 6-án 16 óráig kell összegyűjteniük az induláshoz szükséges számú ajánlást.
Országos pártlistát az a párt állíthat, amely legalább tizennégy megyében és a fővárosban, legalább 71 egyéni választókerületben önálló jelöltet állított. Országos nemzetiségi önkormányzat nemzetiségi listát állíthat, ehhez a névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplő választópolgárok legalább egy százalékának ajánlása, de legfeljebb 1500 ajánlás szükséges. Nemzetiségi listán csak az adott nemzetiség választópolgáraként szereplő választópolgár lehet jelölt.
Az országos listákat legkésőbb március 7-én 16 óráig kell bejelenteni a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB), és a listát állító pártok és nemzetiségek delegáltat küldhetnek az NVB-be.
Az egyéni választókerületben az a jelölt lesz országgyűlési képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot (relatív többség) kapta. Azok a szavazatok, amelyeket egyéni mandátumszerzéshez nem számítanak be, töredékszavazatnak minősülnek, ezeket az országos pártlistás mandátumok kiosztásánál veszik figyelembe. Töredékszavazatnak minősül a vesztes jelöltek összes szavazata, valamint a győztes jelölt minden olyan szavazata is, amely már nem volt szükséges a mandátum megszerzéséhez, vagyis a második legtöbb szavazatot elérő jelölt eggyel növelt szavazatainak kivonása után fennmaradó szavazatszám.
Az országos listáról kiadható mandátumoknál figyelembe veszik az egyéni választókerületi töredékszavazatokat, valamint a pártlistára leadott voksokat.
Nem szerezhet mandátumot az a pártlista, amely a pártlistákra és a nemzetiségi listákra leadott összes érvényes szavazat legalább öt százalékát nem érte el (ötszázalékos küszöb), valamint az a közös pártlista, amely a tíz százalékot nem érte el, illetve kettőnél több párt által állított közös pártlista esetén a 15 százalékot.
Az országos listás mandátumok kiosztásához először összegzik az összes töredékszavazatot, valamint az összes pártlistás és nemzetiségi listás szavazatot, majd ezt elosztják 93-mal (a kiadható mandátumok száma), és az eredményt tovább osztják néggyel, az így kapott hányados egész része a kedvezményes kvóta, amellyel a nemzetiségek kedvezményes mandátumhoz juthatnak.
Ha egy adott nemzetiségi listára jutó szavazatok száma nagyobb vagy egyenlő, mint a kedvezményes kvóta, az adott nemzetiségi lista kedvezményes mandátumot kap. Egy nemzetiségi lista csak egy kedvezményes mandátumot kaphat, és az országos listás mandátumok számát csökkenteni kell a kiosztott kedvezményes mandátumok számával.
A fennmaradó mandátumokat a küszöböt elérő pártlisták és nemzetiségi listák között osztják szét, a korábbi gyakorlatnak megfelelően az úgynevezett legnagyobb átlag elve alapján. Ez a D’Hondt-módszer, amelyet Victor d’Hondt belga matematikus dolgozott ki 1878-ban.
Első lépésként egy táblázatot készítenek, a táblázatnak annyi sora van, ahány országos listás mandátumot ki kell osztani. A táblázat első sorában a listákra jutó szavazatot tüntetik fel, a másodikban a felét, a harmadikban a harmadát, és így tovább.
A mandátumokat úgy osztják ki, hogy megkeresik a táblázatban előforduló legnagyobb számot, és amelyik lista számoszlopában ez található, az a lista kap egy mandátumot. Ezután megkeresik a következő legnagyobb számot, és az eljárást addig folytatják, amíg ki nem osztják az összes mandátumot.
A választás egyéni választókerületi eredményét a külképviseleteken, illetve levélben leadott szavazatok hazaszállítását és megszámlálását követően, legkésőbb április 18-án állapítják meg, az országos listás eredményt pedig legkésőbb május 1-jén, de mivel ez munkaszüneti nap, a határidőt az igazságügyi miniszter ettől eltérő időpontban állapíthatja meg.
Az alaptörvény szerint az új Országgyűlés alakuló ülését a köztársasági elnök hívja össze – a választást követő harminc napon belüli időpontra -, a miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés – tagjai többségének szavazatával – választja. A miniszterelnök megválasztásáról, továbbá a kormány programjának elfogadásáról az Országgyűlés egyszerre határoz. Az elmúlt hét törvényhozási választás esetében a gyakorlat azt mutatta, hogy az Országgyűlés alakuló ülését követően másfél-négy hét elteltével letette az esküt az új kormány.