Kelet-Magyarország gazdasági fejlettségi színvonala elérte a nyugati országrész színvonalát
Az elmúlt tizenöt év egyik legfontosabb gazdasági eredménye, hogy a kelet-magyarországi országrész gazdasági fejlettség szempontjából beérte Nyugat-Magyarországot, ami nem sikerült volna, ha a magyarok pénzét Ukrajnába küldték volna – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Nyíregyházán.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Nyíregyházi Ipari Park projektátadó ünnepségén először is arról számolt be, hogy tíz évvel ezelőtt bántóan éles különbség volt Magyarország nyugati és keleti felének gazdasági fejlettsége között, ezért a kormány célként tűzte ki ennek a mielőbbi felszámolását.
Rámutatott, hogy a külső környezet, az elmúlt tíz-tizenöt év súlyos európai válságai miatt ez nem volt könnyű munka, azonban sikerült, mivel a szankciók ellenére, a Brüsszelből épülő hadigazdaság ellenére a magyar emberek pénzét hazánk fejlesztésére fordították.
„Kelet-Magyarország gazdasági fejlettségi színvonala elérte a nyugati országrész fejlettségi színvonalát. Halkan jegyzem meg, hogy ha az elmúlt egy-két évben a magyar emberek pénzét Ukrajna fejlesztésére és/vagy a háború finanszírozására fordítottuk volna, akkor nem sikerült volna a keleti országrész felfejlesztése” – fogalmazott.
„Az elmúlt tizenöt esztendő egyik legfontosabb gazdasági eredményének tartom, hogy a kelet-magyarországi országrész gazdasági fejlettség szempontjából beérte Nyugat-Magyarországot” – tette hozzá.
Rámutatott, hogy ehhez szükség volt az infrastruktúra fejlesztésére, utak és vasutak építésére, nagy ipari parkok, iparterületek kialakítására és rekordméretű vállalati beruházásokra.
Szijjártó Péter kifejtette, hogy Nyíregyháza kulcsszerepet játszott az elmúlt évtizedben Kelet-Magyarország felemelkedésében, abban, hogy a régió mára a világ modern autóiparának egyik fellegvárává vált.
Emlékeztetett arra is, hogy ebben az időszakban 121 nagyvállalati beruházás jött létre Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében a kormányzat támogatásával, mintegy 1700 milliárd forint értékben, aminek nyomán nagyjából 15 ezer új munkahelyet teremtettek, az ipari termelés pedig a 2,5-szeresére nőtt.
„Az elmúlt tíz esztendőben a kormány 42 nagy vállalati beruházásról állapodott meg, amelyek Nyíregyházán jöttek létre. Ehhez 130 milliárd forintnyi kormányzati támogatást adtunk, amiből létrejött 1300 milliárd forintnyi beruházás, gyárépítés itt, Nyíregyházán, és ez 9300 új munkahelyet jelentett a városban” – mondta.
Kitért arra is, hogy mivel az első gyorsan betelt, ezért megállapodtak egy új, 640 hektáros ipari park építéséről, hogy a térség vonzó legyen a legnagyobb vállalati beruházások számára, ami be is vált, és számos fontos autóipari vállalat költözött be a telephelyre, köztük a BMW egyik kulcsfontosságú beszállítója is.
Kiemelte, hogy mostanra ez az ipari park is jórészt betelt, ezért meg kell kezdeni a terület fejlesztésének újabb ütemét.
„A kormány összesen 220 milliárd forint támogatás odaítéléséről döntött a nyíregyházi ipari parki infrastruktúra-fejlesztése érdekében azért, hogy Nyíregyháza továbbra is nagy vállalati beruházások vonzó célpontja legyen, annak érdekében, hogy sok új, modern, biztos megélhetést garantáló munkahely jöjjön létre a városban” – jelentette be.
„Ebből a 220 milliárd forintos kormányzati támogatásból új utak és kerékpárutak épülnek és újak fognak épülni. Fejlesztettük a város és az ipari park energiainfrastruktúráját, és továbbmegyünk ezekkel a fejlesztésekkel. Az M3-as autópályához új csomópont fog épülni. A 4-es út bevezető szakaszának kapacitását megnöveljük, és új vasúti fejlesztésekre kerül sor úgy, hogy a megnövekedő vasúti forgalom ne okozzon kellemetlenséget az itt élő embereknek” – sorolta.
„Az eddigi fejlesztések során köszönöm az együttműködésüket, és készen állunk a 640 hektáros új, nagy ipari park második fejlesztési ütemének megkezdésére is. Minden létező kormányzati döntés, ami szükséges volt ehhez, megtörtént, így az ehhez a fejlesztési szakaszhoz szükséges 60 milliárd forint a város rendelkezésére áll” – összegzett.
A miniszter végül sérelmezte, hogy Brüsszel hadigazdaságot épít Európában és újabb hadikölcsönöket akarnak adni Ukrajnának az európaiak pénzéből.
„Szeretném világossá tenni, hogy mindaddig, amíg szuverén nemzeti kormánya van Magyarországnak, a magyar emberek pénzét nem küldjük Ukrajnába, a magyar emberek pénze továbbra is Magyarország fejlesztésének célját fogja szolgálni, mint ahogy történt eddig is” – szögezte le.
