Berlin és Párizs máris összevesztek az ukránoknak szánt pénzen
Németország és Hollandia éles vitába keveredett Franciaországgal azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna vásárolhat-e amerikai fegyvereket az Európai Unió által nyújtott 90 milliárd eurós hitelkeretből. Az uniós vezetők a decemberi csúcstalálkozón állapodtak meg a Kijev számára „létfontosságú pénzügyi mentőövről”, ám a források felhasználásának pontos feltételeiről még folynak az egyeztetések. A feszültséget az okozza, hogy Franciaország igyekszik megakadályozni az uniós pénzek Washingtonba áramlását, miközben a transzatlanti szövetségen belüli törésvonalak tovább mélyültek Donald Trump amerikai elnök Grönlanddal kapcsolatos fenyegetései miatt.
Emmanuel Macron francia elnök határozottan az európai hadiipari vállalatok előnyben részesítése mellett áll ki. A francia álláspont szerint a hitelkeretet az uniós védelmi ipar megerősítésére kellene fordítani, még akkor is, ha ez korlátozza Ukrajna lehetőségeit a halaszthatatlanul igényelt haditechnikai eszközök beszerzésében.
Ezzel szemben a Berlin és Hága által vezetett többség úgy látja, Kijevnek nagyobb szabadságot kell biztosítani a források felhasználásában, hogy hatékonyan védekezhessen az orosz erőkkel szemben.
A holland kormány egy, a tagállamoknak küldött levélben figyelmeztetett: Ukrajnának égető szüksége van olyan, Európán kívül gyártott eszközökre, mint az amerikai légvédelmi rendszerek, az F-16-os vadászgépek által használt lőszerek és alkatrészek, valamint különféle nagy hatótávolságú eszközök. Hollandia szerint az európai védelmi ipar jelenleg vagy nem képes ezekkel egy szinten lévő rendszereket gyártani, vagy nem tudja azokat a szükséges határidőn belül leszállítani. Emiatt azt javasolták, hogy legalább 15 milliárd eurót különítsenek el kifejezetten unión kívüli fegyvervásárlásokra.
Németország szintén szembefordult a francia elképzelésekkel, és elutasítja a harmadik országból származó beszerzések korlátozását. A Friedrich Merz vezette berlini kormány aggályosnak tartja, hogy a „Vásárolj európait!” záradék túlzottan behatárolná Kijev lehtőségeit. Ugyanakkor Berlin egy másik vitatott javaslattal is előállt: eszerint az uniós hitelkeretből történő megrendeléseknél előnyben kellene részesíteni azon országok cégeit, amelyek a legtöbb kétoldalú támogatást nyújtották Ukrajnának.
Ez a szabály egyértelműen a legnagyobb adományozók közé tartozó Németország hadiiparának kedvezne.
A tárgyalások során eddig csak Görögország és Ciprus sorakozott fel a francia korlátozási tervek mögé. A legtöbb diplomata szerint a francia vétó fenyegetése ellenére a javaslat egyszerű többséggel is elfogadható, így Párizs nehezen tudja majd keresztülvinni akaratát. A viták középpontjában továbbra is az a kérdés áll, hogy a prioritás Ukrajna védelmi képességeinek azonnali javítása, vagy az európai gazdasági és védelmi érdekek hosszú távú érvényesítése legyen. Ahogy egy névtelenül nyilatkozó diplomata a Politicónak fogalmazott: frusztráló látni, hogy a közös cél helyett egyre inkább az üzleti érdekek kerülnek előtérbe.
