Visszatérnek az ég óriásai? – Megszületett Kína első modern léghajója
Évtizedek óta beszélünk a léghajók reneszánszáról, Kína viszont most először kézzelfogható eredményt tett le az asztalra. Első saját tervezésű léghajójuk, az AS700 már jóval több, mint prototípus: sorozatgyártásra kész légi jármű. A léghajó előnyei – alacsony fogyasztás, minimális karbonlábnyom, hosszú üzemidő – régóta ismertek. A kérdés inkább az volt, közel egy évszázados üresjárat után ki talál helyet nekik a XXI. században.
A kétezres évek eleje óta visszatérő téma, hogy küszöbön áll a léghajók reneszánsza. Mint az közismert, a repülés hőskorszakában a levegőt uraló óriások a Hindenburg 1937-es katasztrófája után elvesztették a versenyt a repülőgépekkel szemben, és fokozatosan háttérbe szorultak. Praktikus tulajdonságaik miatt azonban számos terv született már a feltámasztásukra, az Egyesült Államokban még a katonai felhasználásuk lehetőségeit is vizsgálták, és nem véletlenül. Egy léghajónak nagyságrendekkel alacsonyabb az üzemanyagfogyasztása, általában véve olcsóbb fenntartani, ebből kifolyólag jóval kisebb a karbonlábnyoma, mint egy repülőgépnek, és alkalmasabb nem túl nehéz, de túlméretes rakományok szállítására is.
Ám a tervek sokáig az asztalfiókban maradtak – egészen mostanáig, Kínában ugyanis nyolc év fejlesztés után már nem csak elkészült, hanem a működéshez, sőt a sorozatgyártáshoz szükséges engedélyeket is begyűjtötte az első fecske, a teljes egészében saját fejlesztésű, polgári célokra tervezett AS700-as léghajó.
A fejlesztés 2018‑ban indult, majd jöttek a próbarepülések. 2023 decemberében a gép megszerezte a típusengedélyt, 2025 végén pedig megkapták a tömeggyártásra jogosító „gyártási” engedélyt – ezzel Kína történetében először alakult ki teljes hazai légijármű‑ökoszisztéma: a kutatás‑fejlesztéstől a sorozatgyártáson át az üzemeltetésig – írja a CGTN.
„A léghajók mindig is jelen voltak a kínaiak álmaiban. Kutatók és repülési szakemberek generációi dolgoztak a léghajózás fejlesztésén. Most pedig itt van az AS700, egy modern léghajó, amely teljes egészében önálló szellemi tulajdonunk”
– fogalmazott Csou Lej, a jármű vezető tervezője.
Az AS700 tíz fő befogadására alkalmas, maximális hatótávolsága 700 kilométer, repülési ideje pedig eléri a 10 órát. Végsebessége óránként 100 kilométer, maximális repülési magassága pedig 3100 méter.
A léghajó burkolata nagy szilárdságú, többrétegű kompozit anyagból készült, és okulva a múlt baleseteiből, a fedélzeti rendszereket többszintű védelemmel látták el. A kínai mérnökök egyik érdekes újítása a tolóerő-vektorált meghajtórendszer, amely lehetővé teszi a függőleges le- és felszállást is.
A fejlesztők szerint ez a technológia a jövőben komoly lehetőségeket kínál a repülő autók és az elektromos, függőleges fel- és leszállásra képes légi járművek (eVTOL) fejlesztésében is.
Csin Tao, az AVIC Speciális Járműkutató Intézetének helyettes vezetője szerint az AS700 a Kínában elérhető legmagasabb technológiai és fejlesztési szintet képviseli az ember vezette léghajók területén.
Ugyanakkor az még nem elég a léghajók reneszánszához, hogy elkészült egy jól használható, modern példány, elvégre ezt a típust már száz évvel ezelőtt is igen magas minőségben tudták legyártani, elég csak a múlt századi léghajók fényűző belső tereire gondolni.
Próbálkozások, tesztek nyugaton is zajlanak, Amerikában például a Google‑tulajdonos techguruk finanszíroznak léghajófejlesztést, 2024 októberében az általuk szponzorált LTA Research nevű cég 124 méteres „Pathfinder 1” platformját tesztelték sikerrel Kaliforniában.
Európában a brit Hybrid Air Vehicles fejleszt Airlander 10 néven egy 100 utas szállítására képes hibrid Zeppelint. A kérdés sokkal inkább az, ki lesz képes arra, hogy a XXI. században megtalálja a helyét a léghajónak, ahol valóban hatékonyan tud működni. Ha ugyanis a léghajós utazás megmarad egy érdekes kuriózumnak, akkor – minden fejlesztés dacára – a tömeges elterjedése nem várható.
Adódik tehát a kérdés, hogyan fogja az AS700-at felhasználni Kína, ahol a tízszer gyorsabb repülőgépek mellett a világ legnagyobb gyorsvasúthálózatával is versenyeznie kell majd, illetve éppen most zajlik egy olyan mágnesvasút fejlesztése, amely 1000 kilométeres óránkénti sebeségre is képes lesz.
Első körben turistalátványosságként kívánják üzemeltetni Jangsuo térségében, amely festői hegyeinek köszönhetően igazi turistaparadicsom. Ez így még kevés lenne, de szerencsére a tervezők sem ragadtak le a sightseeingnél. Szerintük az alacsony légtérben végzendő feladatokhoz, például légi reklámozásra, városi biztonsági megfigyelésre, légi felmérésre, valamint katasztrófavédelmi és mentési műveletekre ideális lesz az AS700.
A hivatalos tájékoztatók szerint a léghajó képes lesz a műholdhoz hasonlóan a hét minden napján 24 órás megfigyelést fenntartani földközelben: nagyfelbontású optikai és infrakamerákkal járőrözhet országhatárok felett, vagy a vészhelyzeti menedzsment egységeit szolgálhatja ki mentési műveletek közben. Mindeközben a gyártó nem áll meg az AS700-nál, máris dolgozik új, innovatív elektromos, illetve autonóm, pilóta nélküli léghajótípusokon, és keresi az új felhasználási lehetőségeket.
