Ugyanazt olvassuk, mégis mást értünk?
Miért fordul elő újra és újra, hogy ugyanazt a hírt vagy bejegyzést olvasva teljesen eltérő következtetésekre jutunk?
A digitális térben zajló viták egyik kulcsa nem a szövegben, hanem az olvasók fejében keresendő.
Nem a szöveg változik, hanem az értelmezés
Amikor híreket vagy közösségi médiás posztokat olvasunk, az értelmezésünket saját hiedelmeink, céljaink és előfeltevéseink alakítják. Két ember ugyanazt a mondatot olvassa el, mégis mást „lát bele” – és gyakran meg sem fordul a fejében, hogy létezhet más, ugyanolyan érvényes olvasat is.
A pszichológia ezt az értelmezhetőség vélelmének nevezi: hajlamosak vagyunk feltételezni, hogy a mi értelmezésünk az egyetlen helyes.
A jelenség régi, csak ma gyorsabban terjed
A félreértések nem az internet szüleményei. Már az 1950-es években Albert Hastorf és Hadley Cantril klasszikus kísérlete is megmutatta, hogy különböző csoportok ugyanazt az eseményt is teljesen másként észlelik. Egy amerikaifutball-meccs felvételét nézve a diákok saját csapatukat látták sportszerűbbnek – még akkor is, amikor objektív számolási feladatot kaptak.
A közösségi média felerősíti a torzítást
Az online térben a félreértések még könnyebben kialakulnak, mert a szöveg elszakad az eredeti kontextustól. Egy rövid poszt vagy tweet nem magyarázza el önmagát: az olvasók következtetnek a szándékra, és ezt a saját világnézetük mentén teszik meg.
Egy mondat, amely az egyik olvasónak határozott politikai állásfoglalásnak tűnik, a másiknak akár az ellenkezőjét is jelentheti.
A társadalmi identitás kulcsszerepe
Kutatások szerint az értelmezéseket erősen befolyásolja a társadalmi és politikai identitás. Egy friss vizsgálatban a szerzők saját bejegyzéseiket elemezték több mint száz olvasóval: egyetlen poszt sem volt, amelyet mindenki ugyanúgy értett volna. A politikai beállítottság, az életkor és az online tapasztalat mind számított.
Volt olyan üzenet, amelynél az alkotó teljesen biztos volt benne, hogy félreérthetetlen – mégis az olvasók jelentős része mást olvasott ki belőle.
Miért különösen veszélyes ez az online térben?
A közösségi média sajátosságai tovább növelik a félreértések esélyét:
- Mindenki más hírfolyamot lát, így az előzmények is eltérnek
- A reagálás lehetősége előre aktiválja az érzelmeket és az állásfoglalást
- A megosztások láncolata újabb és újabb értelmezési rétegeket ad hozzá
Egy idő után már nem is egy szerzőt, hanem több, egymásra rakódó szándékot próbálunk megfejteni.
Nem figyelmetlenség, hanem túl gyors következtetés
Fontos felismerés, hogy az online félreértések nem feltétlenül a felszínes olvasásból fakadnak. Gyakran épp ellenkezőleg: az emberek figyelnek, de más részletekre, és a hiányzó kontextust villámgyorsan pótolják saját elképzeléseikkel.
Ahogy az ismert gondolat fogalmaz: nem a dolgokat látjuk olyannak, amilyenek, hanem olyannak, amilyenek mi magunk vagyunk. Ez a digitális térben különösen igaz – legyen szó hírről, kommentről vagy akár egyetlen emojiról.
