Gépelés vagy kézzel írás?
A digitális korban magától értetődőnek tűnik, hogy jegyzetelni laptopon vagy tableten a legpraktikusabb.
Gyorsabb, rendezettebb, és szinte mindent le lehet írni szó szerint. A kutatások azonban meglepő eredményre jutottak: a kézzel írt jegyzetek mélyebb megértést és jobb tanulási eredményeket hoznak, különösen a felsőoktatásban.
Több szó nem jelent jobb tanulást
A klasszikus kutatásban Pam Mueller és Daniel Oppenheimer egyetemi hallgatókat vizsgáltak. Az egyik csoport laptopon gépelt, a másik kézzel jegyzetelt ugyanazon az előadáson.
A gépelők valóban több szót rögzítettek, jegyzeteik sokszor szinte szó szerinti átiratok voltak. Logikusnak tűnt volna, hogy ez előnyt jelent. A vizsgák eredményei azonban mást mutattak: a kézzel író hallgatók szignifikánsan jobban teljesítettek.
A magyarázat: magasabb szintű gondolkodás
A kutatók szerint a különbség oka nem a mennyiség, hanem a feldolgozás módja. Kézzel írva nem lehet mindent leírni, ezért a hallgatók kénytelenek figyelni, szelektálni, értelmezni és összefoglalni a hallottakat.
Ez a folyamat aktiválja a magasabb rendű gondolkodást, vagyis az elemzést, az összefüggések felismerését és az önálló megfogalmazást. Későbbi vizsgálatok is megerősítették: a kézzel írt jegyzetek tartalmilag gazdagabbak, és jobban támogatják a fogalmi megértést, mint a puszta memorizálást.
Nem a gyorsaság számít, hanem az értelmezés
A kutatások szerint a kézírás előnyei különösen akkor jelentkeznek, amikor a számonkérés nem tények visszamondását, hanem összefüggések megértését kéri számon. A billentyűzet gyors, de éppen ez a problémája: csábít a gondolkodás nélküli rögzítésre.
A valódi tanulás ezzel szemben lassabb folyamat. Gondolkodást, mérlegelést és saját szavak használatát igényli – mindezt a kézírás természetes módon kikényszeríti.
Az agy máshogy működik írás közben
Idegtudományi kutatások kimutatták, hogy a kézírás jóval több agyi területet aktivál, mint a gépelés. Írás közben egyszerre működnek a mozgásért, a nyelvért, a memóriáért és a végrehajtó funkciókért felelős hálózatok.
Ez azt jelenti, hogy a kézírás erősebb idegi kapcsolatok kialakulását segíti, ami hosszú távon jobb megértést és emlékezeti teljesítményt eredményez. A gépelés ezzel szemben jóval egyoldalúbb idegi aktivitással jár.
Először toll, csak utána billentyűzet
A szakértők nem a digitális eszközök teljes elutasítását javasolják. A hangsúly az időzítésen van. A kutatások szerint a gyerekeknek először biztos kézírási készséget kell elsajátítaniuk – különösen az összetett, folyamatos szövegalkotás terén –, és csak ezután érdemes a gépelést előtérbe helyezni.
A kézírás alapja a biomechanikailag hatékony tripod fogás, amely nemcsak a kéz finommotorikáját fejleszti, hanem későbbi tanulmányi eredményekkel is összefügg.
A kézírás nem múlt, hanem befektetés
A kutatások üzenete egyértelmű: ha az oktatás célja önállóan gondolkodó, elemző és kreatív elmék nevelése, akkor a kézírásnak továbbra is központi szerepe van. Nem nosztalgiáról van szó, hanem agyi fejlődésről és tanulási hatékonyságról.
Akkor melyiket válasszuk?
A válasz nem kizárólagos. Jegyzeteléshez, tanuláshoz, gondolkodáshoz: toll.
Hosszabb szövegek szerkesztéséhez, végleges anyagokhoz: billentyűzet.
A döntésnek következményei vannak. A tudomány jelenlegi állása szerint, ha a cél a mély megértés és a magas szintű gondolkodás, a kézírás továbbra is verhetetlen eszköz.
