Csehországban 2018 is egyértelműen Andrej Babis éve volt. A 64 éves, szlovák származású milliárdos politikus neve januártól decemberig szinte le sem került a cseh napilapok első oldaláról.

Fotó: shutterstock.com, archív

Politikai szempontból fél évig a kormányalakítás volt a legfőbb téma, mert a Babis vezette ANO mozgalom 2017 októberében ugyan megnyerte a képviselőházi választást, de a Babis elleni bűnvádi eljárás miatt a választáson 30 százalékot szerzett ANO csak nagyon nehezen talált koalíciós partnerre.

Andrej Babis 2017 decemberében kinevezett első, kisebbségi kormánya január 16-án nem kapott bizalmat a képviselőházban. Milos Zeman államfő újra Babist bízta meg kormányalakítással, akinek másodszorra is csak kisebbségi, de ezúttal koalíciós kormányt sikerült felállítania. Hosszú tárgyalások után az ANO-val a választásokon nagyon meggyengült Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) lépett koalícióra. Ez a kisebbségi koalíciós kormány pedig csak Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja segítségével tudott bizalmat szerezni a parlamentben július 12-én.

Az ANO-nak 73, a szociáldemokratáknak és a kommunistáknak egyaránt 15-15 képviselőjük van a 200 tagú parlamenti alsóházban.

Bár a Babis-kormány az első félévben csak ügyvezető kabinetként működött, számos olyan szociális intézkedést hozott, amelyek miatt a többnyire jobboldali irányzatú cseh sajtó gyakran baloldalinak vagy félig kommunistának minősíti az ország második leggazdagabb embere által vezetett kormányt. Döntés született a nyugdíjak jelentős emeléséről 2019 januárjától az oktatásban, a rendőrségnél, az egészségügyben, s a közszféra több más ágazatában dolgozók bérének emeléséről. Egy kormányhatározat alapján a diákok és a nyugdíjasok nagy kedvezménnyel utazhatnak a vasúton és az autóbuszokon.

Nyilván ezek az intézkedések is hozzájárultak ahhoz, hogy Babis és az ANO népszerűsége a kormányfő elleni bűnvádi eljárás miatt folyamatos és nagyon kritikus sajtókampány, valamint a gyakori utcai tüntetések ellenére sem csökken.

Andrej Babis ellen a Gólyafészek szabadidőközpont ügyében folyik eljárás. A miniszterelnököt csalással, egy 50 millió koronás (630 millió forintos) európai uniós támogatás törvényellenes megszerzésével vádolják. Babis visszautasítja a vádakat, és politikai indíttatású támadásról beszél. A cseh rendőrség kérésére a képviselőház megfosztotta Babist a mentelmi jogától, hogy szabad kezet adjon a hatóságok vizsgálatainak.

Az ellenzék szerint ráadásul összeférhetetlenség van Babis politikai szerepvállalása és vállalkozói tevékenysége között. Az Agrofert holdingba tömörült cégek továbbra is tízmilliókra rúgó eurós támogatásokat nyernek el a csehországi uniós pályázatokon. Babis azzal érvel: a hatályos törvénynek megfelelően cégeit egy speciális alapba helyezte el, s amíg politikai tisztséget visel, addig nincs ráhatása tevékenységükre.

Külpolitikájában a Babis-kormány egyértelműen az Európai Unió és a NATO mellett tette le a voksát. Nagy súlyt fektet a visegrádi együttműködésre is, egyebek között elutasította a menekültkvótákat és az ENSZ globális migrációs paktumát is. Prága a migráció problémáját Európán kívül, elsősorban az érintett észak-afrikai országoknak nyújtandó nagyobb gazdasági segítséggel szeretné megoldani.

Milos Zeman államfő erősen szorgalmazza az eddiginél jóval szorosabb együttműködést Kínával és Oroszországgal. Ez Babisnak sincs ellenére.

Januárban Csehországban elnökválasztás is volt, amelyből újra Milos Zeman eddigi köztársasági elnök került ki győztesen. Zeman márciusban megkezdte második ötéves hivatali megbízatási időszakát.

Az államfő és a kormányfő együttműködése az egész évben szoros volt, az alapvető bel- és külpolitikai kérdésekben nézetazonosság volt a két vezető politikus között. Ennek tudatában nyilván nem véletlen, hogy a jobboldali ellenzék, a sajtó és a gyakori utcai tüntetések résztvevői egyformán bírálták Zemant és Babist, követelvén lemondásukat. Mindketten ismételten hangsúlyozták, hogy nem engednek a nyomásnak, és nem távoznak.

Bár az ellenzék azt állítja árt a cseh érdekeknek, hogy a kormányfő ellen bűnvádi eljárás van folyamatban, tény, hogy Babissal a neves külföldi vezetők is – például Angela Merkel német kancellár, Emmanuel Macron francia elnök – gond nélkül tárgyalnak.

A prágai kormányzat helyzetét megkönnyíti, hogy a cseh gazdaság az idén is nagyon jól teljesít: a GDP növekedés három százalék körül alakul, a munkanélküliség a legalacsonyabb az EU-ban, folyamatosan nőnek a bérek, az országban munkaerőhiány van. Ezt Prága külföldi, elsősorban ukrán munkaerő szervezett behozatalával próbálja megoldani. Csehországban 2018 végén mintegy 550 ezer külföldi élt és dolgozott. A több mint egymilliós Prága lakosságának mintegy 20 százalékát már külföldiek teszik ki. Egyelőre ez nem okoz feszültséget, s a gazdasági szféra még több idegen munkaerőt kér a kormánytól.

Csehország és Magyarország viszonya 2018-ban nagyon jól alakult, a kereskedelmi forgalom értéke megközelítette a 10 milliárd eurót. A migráció kérdésében egyetértés van Prága és Budapest között, bár tény, hogy a témához a kormányzatban másképpen viszonyul az ANO, mint a CSSD. Ezt Tomás Petrícek külügyminiszter és Jan Hamácek belügyminiszter, mindketten a CSSD tagjai, néhány nyilatkozata is jól illusztrálta.

A cseh parlamenti alsóház szeptemberben nyilatkozatban állt ki Magyarország mellett, s bírálta az Európai Parlamentben elfogadott Sargentini-jelentést. Hasonlóan nyilatkozott Andrej Babis és Milos Zeman. Rendszeresek a cseh és a magyar politikusok találkozásai, Babis májusban Budapesten járt, míg Orbán Viktor kormányfő november végén hivatalos látogatást tett Prágában, és személyesen tárgyalt a legfőbb cseh vezetőkkel. Mindkét fél a cseh-magyar viszonyt nagyon jónak, barátinak minősítette.