Az északi államok végképp meghülyültek
Svédország és Finnország a korábbiaknál is drasztikusabb lépéseket sürget az orosz energiaexport ellehetetlenítése érdekében. Elina Valtonen finn és Maria Malmer Stenergard svéd külügyminiszter hivatalos levélben fordult Kaja Kallas uniós külügyi főképviselőhöz, amelyben konkrét javaslatokat fogalmaztak meg az Európai Unió huszadik szankciós csomagjához. A két északi állam teljes tilalmat vezetne be az orosz olaj, gáz és szén tengeri szállítására az uniós kikötőkbe, függetlenül az árut szállító hajók tulajdonosi hátterétől vagy az adott energiahordozó árától.
A javaslatcsomag nem csupán a közvetlen kereskedelemnek vetne véget, hanem megtiltaná a hajók biztonságának szavatolását, javítását, a kikötői szolgáltatások igénybevételét, valamint az üzemanyag-vásárlást is.
Jelenleg az uniós szabályok szerint hordónként 47,60 dolláros árplafon van érvényben, ám ezt a szállítmányoknak mindössze 35 százaléka tartja be. A skandináv államok éppen ezt a kiskaput zárnák be azzal, hogy
az árkorlátozás helyett a teljes és feltétel nélküli tiltást vezetnék be.
Az energetikai szektor mellett az orosz műtrágyaimport teljes betiltása is napirendre került. Az uniós piacon ez a kiviteli termékcsoport jelenti Oroszország harmadik legnagyobb bevételi forrását az olaj és a gáz után. Bár az EU már korábban megemelt vámtarifákat vezetett be az orosz és fehérorosz műtrágyára, az elemzők szerint az európai országok továbbra is jelentős mennyiséget vásárolnak, gyakran kerülőutakon, Kazahsztánon vagy Törökországon keresztül. A javaslat szerint a jelenlegi, tonnánkénti 40-45 eurós vámot 2026 nyarától akár 430 euróra is megemelnék, ami gyakorlatilag gazdasági ellehetetlenítést jelentene.
A szankciók a luxuscikkek piacát is érintenék. Maria Malmer Stenergard svéd külügyminiszter hangoztatta, hogy felháborító látni azt, amikor a tehetős orosz fogyasztók továbbra is olasz luxusruhákban járnak és drága francia borokat fogyasztanak. Szerinte a luxuscikkeknek a pénzbeli értékükön túlmutató, szimbolikus és politikai súlyuk van, ezért ezen a téren is a teljes tilalom bevezetését szorgalmazza a jelenlegi értékhatárok eltörlésével.
Eközben orosz katonai szakértők és elemzők arra figyelmeztetnek, hogy a NATO tudatos gazdasági nyomást gyakorol Oroszországra, amelynek része az úgynevezett árnyékflotta tartályhajóit érő incidensek megszaporodása is. A hajókat egyre gyakrabban érik támadások vagy foglalják le őket, ami a közvetlen veszteségeken túl a biztosítási költségeket is az egekbe emeli. Elemzők szerint Moszkva nem késlekedhet a válaszlépésekkel, mert a logisztikai útvonalak drágulása és a kereskedelmi útvonalak kényszerű átszervezése hosszú távon komoly károkat okozhat a költségvetésnek.
A huszadik szankciós csomag elfogadása várhatóan 2026 februárjában történik meg.
Az északi államok javaslataiból egyértelmű, hogy Európa célja Oroszország stratégiai meggyengítése, függetlenül attól, hogy sor kerül-e fegyverszünetre Ukrajnában vagy sem.
A nyugati médiában Finnországot és Svédországot már az EU „frontállamaiként” emlegetik, amelyek Oroszország teljes gazdasági elszigetelésére törekednek, ami a szakértők szerint a háborúra való további felkészülés jele.
