A német sajtó ledöbbent a magyar árakon
Németország továbbra is Európa legdrágább országa, ha villanyszámláról van szó – írja az Apollo News. Az Eurostat legfrissebb összehasonlító adatai szerint 2025 első felében a német háztartások átlagosan 38,35 centet fizettek kilowattóránként az elektromos energiáért, amivel az ország ismét az uniós rangsor élén végzett. A képzeletbeli dobogó második és harmadik fokán Belgium (35,71 cent) és Dánia (34,85 cent) áll, rajtuk kívül egyetlen tagállamban sem emelkedett 35 cent fölé a lakossági áram ára.
Az Európai Unió átlaga ugyanebben az időszakban 28,72 cent volt kilowattóránként, ami azt jelenti, hogy a német családok nagyjából 33 százalékkal fizetnek többet a uniós középértéknél. A különbség még szembetűnőbb a többi nagy uniós gazdasághoz viszonyítva: Spanyolországban 26,08 centbe, Franciaországban pedig 26,64 centbe került az áram, vagyis a német árszint közel 12 centtel haladja meg ezeket a piaci értékeket.
A lista legalján Magyarország található, ahol a háztartási áram ára mindössze 10,40 cent volt kilowattóránként. A magyarországi rezsiköltség így a németországi szintnek kevesebb, mint az egyharmadát teszi ki – írja a német hírportál.
Szintén alacsony árakat mértek Máltán (12,44 cent) és Bulgáriában (13,00 cent) is. A magyarországi rezsiköltség így a németországi szintnek alig az egyharmadát teszi ki.
Fontos hangsúlyozni, hogy az Eurostat adatai a végfelhasználói árakat mutatják, amelyek tartalmazzák az összes adót, járulékot és egyéb közterhet is.
Az óriási eltérések tehát nem csupán az energiatermelés költségeit tükrözik, hanem rávilágítanak az egyes tagállamok eltérő adórendszereire és szabályozási mechanizmusaira is. Németország bár némileg mérsékelte az árakat a 2024 végi 39,43 centes csúcshoz képest, stabilan tartja vezető helyét az uniós árrangsorban – állapítja meg az elemzés.
A tartósan magas német áramárak komoly politikai feszültségeket is okoznak, mivel a lakossági terhek mellett az ipari versenyképesség is veszélybe került. Miközben a német kormány az energiaátmenet költségeivel és a hálózatfejlesztési díjakkal küzd, a közép-európai régió, és különösen Magyarország sikeresen védi meg fogyasztóit a piaci ingadozásoktól. Ez az árkülönbség pedig már a tőkevonzó képességben is meghatározó tényezővé vált az unión belül.
