Mezőgazdaság és nemzetpolitika

Az új generációk már a korszerű informatikai, infokommunikációs eszközök világában nőnek fel, természetes készség számukra ezek használata. Ez lehet az agráriumban küszöbön álló fiatalítás kulcsa. A mezőgazdasági gépek informatikai felszereltsége pedig ma már sokszor előrébb tart, mint a személyautóké – mondta a Demokratának Nagy István agrárminiszter.

Fotó: T. Szántó György/Demokrata

– Milyen évet zárt tavaly a magyar agrárium?

– Az időjárási szélsőségek, a tavaszi fagyok és a hosszú nyári aszály ellenére kiválóan teljesített, ismét jelentős arányban hozzájárult Magyarország ötszázalékos GDP-növekedéséhez. Alapvetően kétféle kihívással küzdöttünk, az egyik a szárazság okozta terméskiesés, a másik a meggy, a szilva, az alma esetében jelentkező túltermelés, ami okozott némi zavart a piacon. Ez újfent kijelölte az utat, amelyen a magyar mezőgazdaságnak haladnia kell.

– Merre?

– Nincs elég tárolási, hűtési kapacitásunk, és a feldolgozóiparunk erőforrása is kevesebb a szükségesnél, amelyek növelése segítséget jelenthet a piaci többlet zökkenőmentes levezetésében. Folyamatosan dolgozunk ezek fejlesztésén, például a vidékfejlesztési program keretében kiírt pályázataink mintegy ötvenmilliárd forintot biztosítanak élelmiszeripari beruházások megvalósítására. Ezek a források január elsején nyíltak meg, ami azt jelenti, hogy hamarosan elkezdődhetnek az üzemépítések. Ez nagyban erősíteni fogja a magyar mezőgazdaság versenyképességét. Ezt célozza minden hozzáadott értéket növelő beruházás, akárcsak a felgyorsuló klímaváltozás miatt is egyre fontosabb öntözésfejlesztés.

– Ám az Alkotmánybíróság tavaly Alaptörvénybe ütközőnek találta, hogy bejelentés és engedélyeztetés nélkül lehessen 80 méternél nem mélyebb kutakat fúrni. Hogyan tovább?

– Felelősséggel tartozunk a jövő nemzedékeknek is Magyarország kiváló minőségű ivóvízbázisának megőrzéséért, miközben öntözés, jól szervezett vízgazdálkodás nélkül ma már nem képzelhető el sikeres mezőgazdaság. Az a feladat, hogy ezt a két szempontot összehangoljuk. A fúrt kutak csak az egyik lehetséges módját jelentik az öntözésnek, a felszín feletti vizek használata, ha lehet, talán még fontosabb lenne. A kiépített csatornahálózatunkkal 200-250 ezer hektárra juttathatnánk vizet, ezért ezeket használhatóvá kell tenni. A felszíni vizek alkalmazása a légköri aszályt is enyhítené, csökkentené a por- és pollenszennyezés mértékét, ami egészségünk szempontjából is nagy segítség lenne.

– Milyen megoldást kínálnak a fúrt kutak problémájára?

– A 10-20 méter mély kutakból történő kiskerti locsolás semmilyen káros hatással nem jár, az államnak ezzel nincs dolga. Azt támogatjuk, hogy az 50-80 méteres kutak, amelyekből több ezer köbméter vizet vesznek ki a gazdálkodók, bejelentéshez és engedélyhez kötöttek legyenek. De az eljárásnak ebben az esetben is életszerűnek kell lennie. Ezt költséges ügyintézés és felesleges adminisztráció nélkül, egy egyszerűsített, költségcsökkentett eljárás keretében szeretnénk biztosítani a termelőknek, érdekeltté téve a gazdákat a bejelentésben, az ellenőrzött minőségű kút kialakításában.

– Mikorra lehet a szándékból valóság?

– A kormány biztosította az Agrárminisztérium Öntözési Ügynöksége és a Belügyminisztérium Vízügyi Igazgatósága számára a szükséges forrásokat a felszíni vizek hasznosításával történő öntözés megvalósítására. A két tárca szakemberei közösen dolgoznak a megoldáson. A fúrt kutak ügyében jelenleg olyan javaslat van az Országgyűlés előtt, melynek értelmében kétéves moratóriumot hirdetnénk annak érdekében, hogy átfogó társadalmi vitát lehessen folytatni ebben a kérdésben. Bízom abban, hogy két év múlva mindenki megelégedésére megszülethet a hosszú távú szabályozás.

– A Brexit nyomán szűkül az Európai Unió költségvetése, ami a Közös Agrárpolitikát is érzékenyen érinti. Hol tartanak a 2019 utáni uniós pénzügyi ciklusról szóló brüsszeli tárgyalások?

– A Közös Agrárpolitikára vonatkozó első javaslatot mind a huszonhét uniós tagállam elutasította. Magyarország legfontosabb célja, hogy a Közös Agrárpolitika pénzügyi kerete ne csökkenjen. Ugyancsak alapelv, hogy minden egyes euró a gazdákhoz jusson, ne fordítsák semmilyen más célra. Az is kiemelt szempont, hogy finanszírozható legyen az ökológiai fenntarthatóság, a mezőgazdasági nemzedékváltás és a kutatás-fejlesztés. Az agrárium olyan kihívások elé néz, amelyekre nemzeti és globális válaszokat is kell találnunk. Szeretnénk emellett egyszerűbbé is tenni az egész folyamatot, bár tisztában vagyunk vele, hogy huszonhét ország érdekeit összehangolni nagy kihívás. Előnyünkre szolgál, hogy a magyar gazdák megtanulták és értik az uniós pályázati rendszert, és képzett falugazdász-hálózat is rendelkezésükre áll.

– Hogy áll ez utóbbi intézmény Kárpát-medence-szerte meghirdetett kiépítése?

– Alapelvünk, hogy felelősséggel tartozunk minden magyarért, éljen bárhol. Ennek jegyében támogatjuk a jelenlegi határokon túl élő magyar gazdák tevékenységét, hiszen nemzetpolitikai szempontból is fontos, hogy sikeresen gazdálkodjanak és gyarapodjanak a birtokaikon. Az európai uniós támogatások nekik is járnak, de nem mindig értik az ezzel kapcsolatos bürokratikus nyelvezetű tudnivalókat, és nem mindig értesülnek időben a lehetőségekről. A falugazdász-hálózat Kárpát-medencei kiterjesztésével többek között abban segítünk, hogy a szükséges információk időben és magyar nyelven, érthető módon jussanak el hozzájuk.

– Sikerül-e bevonni a fiatalokat a mezőgazdaságba? Mit jelent a sokat emlegetett digitalizáció az ágazatban?

– A kettő szorosan összefügg, hiszen az új generációk már a korszerű informatikai, infokommunikációs eszközök világában nőnek fel, természetes készség számukra ezek használata. Ez lehet az agráriumban egyre sürgetőbb fiatalítás kulcsa, felszámolva azt a tévhitet, hogy a gazdálkodás egyenlő a sáros gumicsizmában végzett munkával. Ami a digi­talizáció állását illeti, a mezőgazdasági gépek informatikai felszereltsége ma már sokszor előrébb jár, mint a személyautóké. Csak néhány példa: egy nyolcszáz tehenes istállóban ma már két ember dolgozik, egyik az irodában figyeli a rendszert, ellenőrzi, hogy rendben működik-e az automatizálás, a másik pedig a terepen követi a folyamatokat. Ezen túlmenően a fejést, az etetést, az itatást és a komfortkörülmények biztosítását a páratartalomtól a hőmérsékleten keresztül a levegő oxigén- és portartalmáig automatika látja el. A rendszer mindent követ, a takarmányozás során még az állatok egyedekre lebontott egészségi állapota is folyamatos kontroll alatt van. A növénytermesztésben még szembetűnőbb a korszerű eszközök használata. A drónok segítségével a korábbi mennyiség tíz százalékára tudjuk csökkenteni a vegyszerhasználatot. Műholdfelvételek elemzésével megállapítható, hogy egy-egy táblában hol van a növénybetegség góca, így az lokalizálható, és a permetszer eljuttatása oda fókuszálható. Emellett talajszkenneléssel feltárható, hogy hol milyen tápanyag-utánpótlásra van szükség. Ez a precíziós mezőgazdaság lényege.

– Ugyanakkor a hagyományok is élnek, novemberben régi protestáns szokást fölelevenítve hálaadó istentiszteletet tartottak a mádi református templomban.

– Az emberé a munka, az Istené az áldás. Ezért kell egy nap az évben, amikor egy pillanatra megállunk, és hálát adunk mindazért, amit kaptunk, hiszen, mint a 127. zsoltár mondja: „ha az Úr nem építi a házat, hiába fáradoznak az építők.” Szükségét éreztem annak, hogy a közvélemény figyelmét ezzel a hagyományteremtő eseménnyel is ráirányítsuk a gazdák munkájára. Amikor szelünk egy karéj kenyeret, amikor a hűtőből előveszünk valamit, jusson eszünkbe, hogy azért milyen sokan megdolgoztak! Ez a tudatosság nemcsak lelki töltést ad, hanem gyakorlati haszna is van. Ennek jegyében, ha választhatunk egy hazai és egy külföldi termék között, válasszuk a friss, minőségi, GMO-mentes magyart!