Írország támogatná a kilépési határidő meghosszabbítását

Az ír miniszterelnök-helyettes szerint Írország támogatná a brit EU-tagság megszűnésére (Brexit) kijelölt március végi határidő meghosszabbítását.

Fotó: shutterstock.com, illusztráció

Simon Coveney, aki a külügyminiszteri tisztséget is betölti az ír kormányban, a BBC brit közszolgálati televízió vasárnapi politikai magazinműsorában kijelentette ugyanakkor azt is, hogy nem képzelhető el olyan kilépési megállapodás, amelynek nem része a backstop-mechanizmus, vagyis az ír-északír határ újbóli fizikai ellenőrzésének elkerülésére kidolgozott tartalékmegoldás. 

E mechanizmus alapján az Egyesült Királyság, beleértve Észak-Írországot, közös vámuniós szabályozási rendszerben maradna az Európai Unióval, ha nem sikerül időben olyan átfogó kétoldalú kereskedelmi megállapodást elérni, amely feleslegessé teszi e tartalékmegoldás alkalmazását.

Simon Coveney szerint ha a brit parlament ezt mechanizmust kiszavazná a Brexit-megállapodásból, az Európai Parlament nem ratifikálná a kilépési egyezményt.
Az ír politikus határozott igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy Dublin támogatná-e a március 29-én esedékes brit kilépés dátumának elhalasztását, ha a brit parlament megszavazná az erre irányuló képviselői módosító indítványokat.

A londoni alsóház január közepén hatalmas többséggel elvetette a Brexit-megállapodást, nem kis részben a backstop-mechanizmust ellenző keményvonalas Brexit-párti képviselők voksaival. 

Az alsóház kedden veszi napirendre ismét az egyezményt. A megállapodáshoz azonban a január 15-i elutasítás óta számos módosító indítvány érkezett, köztük a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt részéről egy olyan, amelynek értelmében ha február végéig nem sikerül elfogadni valamilyen formában a kilépési megállapodást, akkor kilenc hónapra el kell halasztani a kilépést az EU-ból. Ehhez mindazonáltal az EU-ban maradó 27 ország egyhangú hozzájárulására lenne szükség.

Nem sokkal Simon Coveney vasárnapi BBC-nyilatkozata előtt Leo Varadkar ír miniszterelnök a davosi világgazdasági fórumon kijelentette: rendezetlen körülmények közepette végbemenő Brexit esetén ismét rendőri, sőt akár katonai ellenőrzés is hatályba léphet az Ír Köztársaság és Észak-Írország határán.

„Ha a dolgok nagyon rossz irányt vesznek, (a határ) úgy fog kinézni, ahogy húsz évvel ezelőtt kinézett, vámellenőrző posztokkal, egyenruhás emberekkel” – fogalmazott az ír kormányfő. Hozzátette: az ír politikatörténet összefüggésében vizsgálva ezzel az a probléma, hogy „mindezek célponttá válhatnak”.

A 499 kilométeres ír-északír határszakasz lesz az Egyesült Királyság és az EU egyetlen közös szárazföldi vámhatára a Brexit után, tekintettel arra, hogy London ki akar lépni az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is.

E határ szabad átjárhatóságának fenntartása azonban sarkalatos jelentőségű, mivel a korábbi évtizedekben katonai szigorral felügyelt határon az észak-írországi megbékélési folyamatot elindító, történelmi horderejű 1998-as nagypénteki megállapodás egyik legfőbb vívmányaként szűnt meg teljesen a fizikai ellenőrzés.