A csehszlovák megszállás alóli felszabadulásra, az 1919-es városvédő harcra emlékeztek kedden Balassagyarmaton. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke az ünnepségen úgy fogalmazott: amit a balassagyarmatiak száz évvel ezelőtt tettek, sokkal több volt, mint néhány épület, s ezáltal a város visszafoglalása; az ország védelmében ragadtak fegyvert, és példát mutattak azzal, hogy sikerült kiűzni az agresszorokat.

Fotó: MTI/Komka Péter

Fotó: MTI/Komka Péter

Latorcai János kitért arra, hogy e hősiesség elismeréseként az Országgyűlés 2005-ben a Civitas Fortissima, azaz a legbátrabb város címet adományozta Balassagyarmatnak. 

Erőre, bátorságra, ahogy száz éve, úgy ma is nagy szüksége van nemcsak Balassagyarmatnak, hanem az egész országnak, hiszen most is sorsfordító időket élünk – hangsúlyozta az alelnök.

Hozzátette: „ma is vannak, akik azt szeretnék, ha feltett kézzel állnánk a brüsszeli betagosító kísérletek előtt, ha feltételek nélkül megnyitnánk határainkat az ellenőrizhetetlen migráció előtt”.

Ezek olyan kihívások, amelyek képesek lehetnek Európa egész arculatát olyan mértékben átformálni, ahogy azt az első világháború átformálta – mondta Latorcai János.

Közölte: a hazai politikai környezet hasonlít a száz évvel ezelőttihez. A szélsőjobbtól a szélsőbalig terjedő ellenzéki „összeborulásnak” ma is kizárólag a kormányzó pártok elleni gyűlölet az alapja, valódi programjuk ma sincs, „legfeljebb tudatosan vagy tudatlanul a nemzetközi érdekek kiszolgálása”.

Latorcai János a Civitas Fortissima téren arról is szólt: azok a balassagyarmatiak, akik egy évszázada minden ellentétüket félretéve, életüket kockáztatva fegyvert fogtak a legfontosabb cél, a nemzet megmaradása érdekében, máig érvényes, jövőbe mutató példát adtak.

Úgy fogalmazott: a balassagyarmati hősöket jellemző bátorság, erő és összetartás a nemzet megmaradásának sarokköve, ma is ezekre van szükségünk. Bátornak kell lennünk ahhoz, hogy kimondjuk véleményünket a nemzeti megmaradásunkat veszélyeztető és fenyegető körülményekről, erő kell ahhoz, hogy ne csak szólni, hanem tenni is merjünk, összefogásra van szükség, hogy ezt a harcot sikerre vihessük, és képesek legyünk a köztünk lévő nézeteltéréseken felülemelkedve a legfontosabb kérdésekben együtt dolgozni a nemzet érdekében – mondta Latorcai János.

Az Országgyűlés alelnöke beszédét azzal zárta: a mostani megemlékezés arra int, hogy a balassagyarmatiak múltbeli példájából tanulva készüljünk a jövőre.

Medvácz Lajos (Fidesz-KDNP), Balassagyarmat polgármestere a megemlékezésen felidézte, hogy 1919 januárjában a csehszlovákok további területeket szerettek volna megszerezni a szétesett Magyarországból. 15-én hajnalban átlépték a határt és megszállták Balassagyarmatot, a városlakók pedig a vasutasok kezdeményezésére ellenállási mozgalmat indítottak annak ellenére, hogy a kormány az ország minden területén megtiltotta a fegyveres ellenállást, ezért a helyi laktanyából is kivonult az ott állomásozó katonaság. 

Azt mondta, az 1919-es események dicső véget értek, ami azért különleges, mert az országban nagyon sok helyen volt ellenállás, de nagyon kevés helyen vitték győzelemre. 

A polgármester arról is szólt, hogy a Nógrád megyei város a századik évfordulón emlékévet tart, amely 2020. június 4-én, a trianoni békekötés évfordulóján ér véget.

A megemlékezésen megkoszorúzták a civil és katonai hősök tiszteletére a városháza falán elhelyezett táblát. Latorcai János mellett Balla Mihály (Fidesz) országgyűlési képviselő, a Civitas Fortissima Kör, a MÁV Zrt., Balassagyarmat és Nógrád megye önkormányzata, valamint Kercaszomor, a Communitas Fortissima, vagyis a legbátrabb falu képviselői is elhelyezték a megemlékezés virágait.