Elutasította az Ahmed H. által a Miniszterelnöki Kabinetiroda ellen személyiségi jogi jogsértés miatt benyújtott keresetet a Fővárosi Törvényszék pénteki elsőfokú, nem jogerős ítéletében.

Fotó: MTI (archív, illusztráció)

A szír Ahmed H. 2015-ben a röszkei határátkelőnél próbált bejutni Magyarországra és eközben kővel dobálta a magyar rendőröket. Ezért egy másik eljárásban terrorizmus vádjával a bíróság jogerősen öt év fegyházra ítélte és tíz évre kiutasította az országból. Jelenleg idegenrendészeti őrizetben a kitoloncolására vár. 

A férfi 2017-ben szerepelt a nemzeti konzultációs kérdőíven úgy, mint aki kővel dobálta a rendőröket, és ezért elítélték. Emiatt indított személyiségi jogi pert a Miniszterelnöki Kabinetiroda ellen, és jó hírnevének megsértése címén 8 millió forint sérelemdíjat követelt. Ebben a perben hirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletet pénteken a Fővárosi Törvényszék. Ahmed H. az ítélethirdetésen nem vett részt.

Az elsőfokú ítélet szóbeli indoklása kitért a többi közt arra, hogy bár az alperes valóban elmulasztotta feltüntetni a nemzeti konzultáció kérdőívén, hogy Ahmed H. bűnösségét akkor elsőfokú, nem jogerős ítélet mondta ki, ez csak elhanyagolható mértékű hátrány. A rendőrök megdobálását ugyanis maga sem vitatta, az pedig bűncselekmény és az eset közmegítélését alapvetően ez határozza meg. 

Mindezek miatt az elsőfokú bíróság szerint a felperes keresete alaptalan volt. 

A bíró kitért arra is, hogy Ahmed H. ellentmondó nyilatkozatokat tett az ügyben, nem volt tisztában azzal, hogy mi a nemzeti konzultáció, de még a konzultáció perben kifogásolt kérdését sem tudta felidézni.