„Tenyészlányok”

„Ha az ember mindig méricskélne, hogy kinek érdemes segíteni, tán soha senki nem segítene senkin.” (Szilvási Lajos)

Tudtuk, hogy mi fog következni. Mégis meghökkentett minket. Ahogy minden alkalommal így történt eddig is, s vélhetőleg a jövőben sem lesz ez másképpp. Olybá tűnik, hogy a kormány – helytelen kettős tagadással élve – semmit nem csinálhat jól. Egyetlen intézkedéssorozata sem lehet elléggé átfogó, eléggé humánus, eléggé nemzetbarát ahhoz, hogy áttörje az antineristák (v.ö. neobolsevikok) zsigeri ellenállását. Nem járt ezzel máshogyan a legújabb családtámogatási rendszer balos megítélése sem.

Fotó: Liderina/shutterstock.com

Szülőautomaták

Ezt a fajta atavisztikus ellenszenvet talán annak a kommentelőnek az ex cathedra kijelentése fogalmazta meg legjobban, aki már az Orbán Viktor évértékelő beszéde utáni percekben előállt a farbával:

„Értem, akkor Orbán Viktor tenyészlányokat keres”

Mindezt pediglen abból vezette le, hogy ő 41 évesen kikerült a pikszisből, pedig sok nő ebben az életkorban vállal gyermeket. Nos, ez igaz. Azonban a legritkább esetben fordul elő, hogy az első gyermekét 40 éves korában vállaló anyuka a szülés után még két újabb gyermeket vállaljon. Tehát ennek törvényi támogatása finoman szólva sem indokolt. Ugyanakkor nem tartom kizártnak, hogy ilyen esetekben méltányossági alapon mégis elbírálhatják a jogosságot.

Ha azonban az életkort, mondjuk, 45 évig tolnák, lenne olyan 46-50 éves nő, aki szintén sértőnek tartaná saját magára nézvést. S az ellenzéki logika értelmében, amennyiben ez az életkor a 60 évet közelítené, 75-80 éves matrónák vonulnának tiltakozni a Lánchídra, hogy ők már sosem szülhetnek kedvezményezetten három gyereket.

Ezek nem liberálisok!

Időközben a szebb napokat látott ellenzékünk elő is állt egy listával. Ezen a listán azoknak a fideszeseknek a neve szerepel, akik a négy gyermek utáni örökös adómentességben részesülnek, kezdve Lévai Anikóval. Hagyjuk is most, hogy legfőképpen ők szoktak tiltakozni a mindenféle listázások ellen. Inkább jegyezzük meg némi kajánsággal, hogy a gyermekvállalásban nem számít fő szempontnak a pártpreferencia. Ha tehát Gyurcsány Ferenc, akinek két házasságából mindösszesen öt gyermeke van, Dobrev Klárával még egy gyermeket vállal, akkor Klára asszony szintén mentesül az adó alól. Speciel ez – tekintve kapcsolatuk jelen alakulását – nem tekinthető kivitelezhető szcenáriónak. De a lehetőség akkor is adott. Ahogyan adott minden ellenzéki politikus vagy szimpatizáns számára is. A támogatás ugyanis nem pártalapon, hanem alanyi jogon jár majd.

Csakhogy ezt az ellenzéki korifeusok is nagyon jól tudják. S szándékoltan nem a liberális szót használtam. Azért nem, mert ezek nem liberálisok, hanem inkább posztbolsevikok. Az a fajta népség, amelyik méltó utódja a Bastille ostromának mítosza mögé búvó, s szintén nem liberálisnak, inkább afféle protobolseviknak nevezhető csürhének. Azok a fattyak akkoriban csupán a Bastille fegyverraktárát akarták kifosztani, s nem rabokat szabadítani. Annál is inkább, mert a börtönben mindösszesen heten raboskodtak, s közülük négyen váltóhamisítás miatt lettek vasba verve. Pontosan így bújnak hazugságaik mögé kései utódaik is, akik a mostani családtámogatási rendszert sem szégyellik habzó szájjal támadni. 

Nemtelen nemzedék

Ezeknek az egyenlőségesdit játszó, máskülönben népgyilkos és népnyúzó párizsi álforradalmároknak a jogutódjai állnak ki most a saját maguk által szólamokból rakott vártára, hogy meztelen mellkassal hirdessék az orbántakarodjot. Azt a fajta, immáron teljesen jelentéstartalom nélküli „választási programot”, amely végigkíséri egész szellemi leépülésüket, 1989-től egészen mostanáig.

Ezek a mindenben hibát kereső, semminek nem örülő emberek mára teljesen nemtelenek lettek. A szó szoros és átvitt értelmében egyaránt. A genderelmélet zászlaja alá tömött sorokban felsorakozva tiltakoznak minden ellen, ami a klasszikus értelemben vett polgári lét alapja. Se család, se vallás nem kell nekik. S legújabban nemek sem kellenek. A homoszexuálisok egyenjogúsításának harca közepette eljutottak odáig, hogy mára már el sem ismerik a természet alkotta férfi és női nemet, mint családértelmezési princípiumot. Csoda ezek után, hogy Európa egyik (ha nem a legátfogóbb) családtámogatási rendszerét is ekkora vehemenciával támadják?

***

Anélkül, hogy ismernék bárkit is a családtámogatási programcsomag megalkotói közül, kijelenthetem, hogy a támogatási forma megszövegezése közben egyikük sem „tenyészlányokra” gondolt. Biztosra veszem, hogy mindegyikük fő célja a születési arányszám optimális növelésének elérése volt. Hogy a demográfiai mutatók ne tudjanak hamarosan keresztformára hajlani nemzetünk sírja felett. Minden más értelmezés csak szófia beszéd.