Az Országgyűlés elnöke szerint a napjainkban az erőforrásokért zajló világpolitikai küzdelemben „az alávetésre és kifosztásra szánt” Európa ellen újszerű, XXI. századi hadviselés folyik, amelyben elsődlegesen nem a területet, hanem a tudatot akarják megszállni.

Fotó: MTI/Balogh Zoltán (archív)

Fotó: MTI (archív, illusztráció)

Kövér László a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) pénteki budapesti plenáris ülésén kiemelte: az újszerű hadviselés célja az európai közösség természetes identitásának felszámolása, aminek hiányában a közösségek és az egyének nem tudják felismerni, érvényesíteni és szükség esetén megvédeni érdekeiket sem, így könnyebben alávethetők és uralhatók. Ezért a természetes európai identitások védelmére hivatott minden intézmény – a család, a keresztény egyházak és a nemzeti államok – folyamatos politikai, jogi és mentális támadások célkeresztjében van – mutatott rá.

Az Országgyűlés elnöke kifejtette: az európai politika sokszor józan ésszel nehezen érthető felszíne alatt, a mélyben az identitásvédelem és az identitásrombolás politikai, gazdasági és szellemi erőinek példátlan összecsapása zajlik. Minden nagy európai vita mögött – mint a bevándorlási vita vagy a föderalista és szuverenista álláspontok vitája az Európai Unió jövőjéről – ez a küzdelem található. Ennek végső célja a – semmiféle demokratikus felhatalmazással nem rendelkező, „az életünkön mégis lassan, de biztosan rákként eluralkodó”, nemzetek szuverenitását és az országok demokratikus döntéshozatali struktúráit elimináló – háttérhatalmak világkormányzásának megvalósítása – állapította meg Kövér László, aki szerint rossz hír, hogy az európai emberek védelmére hivatott Európai Unió vezetése ebben a küzdelemben az identitásrombolók pártjára állt.

Az Országgyűlés elnöke szerint úgy vannak a mostani uniós vezetéssel, mint amikor a viccbéli székely atyafi rákérdez a komájára: „Nincs rajtad alsónemű?” „Miért, látszik?” – kérdez vissza a koma. „Igen, mert felsőneműd sincsen” – szól a válasz. Kövér László szerint az Európai Unió jelenlegi föderalista, bevándorláspárti és identitásromboló vezetése meztelenül áll az európai polgárok előtt.

Jó hírnek nevezte ugyanakkor, hogy „ez az uniós garnitúra” a küszöbön lévő európai parlamenti választásokon leváltható, hazaküldhető, és ezáltal esély nyitható Európának és az európai embereknek, hogy ne vesztesei legyenek annak a geopolitikai küzdelemnek, amelyben az Európai Unió jelenlegi vezetői elárulták és cserben hagyták őket.

Hasonlóan jó hírnek mondta, hogy az identitásvédelmi küzdelemben Európa számíthat a magyarságra, amely 1920 óta ebben a műfajban Európa legtapasztaltabb nemzete. Nincs még egy olyan európai nemzet, amelynek harmada egy évszázada küzd azért, hogy az ellenérdekelt erőkkel szemben megőrizhesse önazonosságát – fogalmazott. 

Kitért arra is, hogy jelenleg Európában három identitáspolitikai modell azonosítható, amelyből kettő veszélyt, egy pedig esélyt jelent a magyar nemzetpolitika számára. Európa nyugati részén az önfeladás modellje van terjedőben, amelynek követése a magyarság számára végzetes lenne.

Európa keleti részén még sokan vannak, akik azt gondolják, hogy saját nemzeti identitásuk erősebb lesz azáltal, ha elveszik a velük együtt élő nemzeti közösségek önazonosságát – állapította meg az Országgyűlés elnöke, hozzátéve: „mi, magyarok, az elmúlt évszázadban megtanultuk és megtapasztalhattuk, hogy ez nem így van: nem erősebb, hanem csak zavarosabb lesz annak az identitása, aki mások önazonosságát veszélyezteti vagy korlátozza”. 

Úgy látja: a magyar nemzetpolitika számára új esélyt jelenthet a Közép-Európában körvonalazódó új identitáspolitikai modell, amelynek lényege, hogy mások nemzeti identitásának tiszteletben tartása nem gyengíti, hanem erősíti a saját nemzeti azonosságtudat védelmének lehetőségeit. Közép-Európában egyre erősödik a politikai és gazdasági egymásrautaltság, és ez esélyt teremthet arra, hogy a nemzeti kirekesztés indulatok vezérelte politikáját felválthassa egy racionális, a nemzeti kiengesztelődést és méltányosságot megvalósító identitáspolitika és egy új államközi együttműködési gyakorlat. 

Az Országgyűlés elnöke hangsúlyozta: nemcsak magyar, hanem szerb, román és ukrán érdek is, hogy Délvidéken, Erdélyben és Kárpátalján ezt a közép-európai modellt valósítsák meg. Értékelése szerint Szerbiával a legjobb úton haladnak e cél irányába, Romániával van esély, hogy erre az útra lépjenek, míg Ukrajna esetében a jelenlegi ukrán vezetés alatt erre még nincs lehetőség, de nem szabad kizárni, hogy az ott esedékes választások után ez megnyílik. 

Kövér László azt javasolta, hogy a KMKF – mint a legerősebb demokratikus felhatalmazással rendelkező nemzetpolitikai szervezet – 2020-tól minden év márciusában fogadjon el az előző évre vonatkozóan egy közép-európai magyar identitásvédelmi jelentést, amelyet a szomszédos országok kormányai, valamint az Európai Unió vezető testületei rendelkezésére bocsátanak. A jelentés tartalmazhatná mindazokat a tényeket, adatokat, folyamatokat és összefüggéseket, amelyek kirajzolhatják egy-egy nemzetrész önazonossága megőrzésének jogi, politikai és szociológiai környezetét – tette hozzá. 

Kezdeményezte azt is, hogy a fórum kérje fel az Országgyűlést, valamint a magyar kormányt, hogy 2020-at nyilvánítsa a magyar nemzeti összetartozás évének, amikor nem pusztán emlékeznének a trianoni tragédiára és tisztelegnének száz év magyar nemzedékeinek nemzethűsége előtt, hanem a térség népei felé tett új együttműködési ajánlat révén a közép-európai jövőt is szolgálnák.