A fiúk „lánymunkát” kapnak a svéd diákmunkában
Svédországban idén a nyári munkákra jelentkező fiú tinédzsereket olyan munkák felé fogják terelni, amelyekre „tipikusan női foglalkozásként” tekintenek.Svédországban idén a nyári munkákra jelentkező fiú tinédzsereket olyan munkák felé fogják terelni, amelyekre „tipikusan női foglalkozásként” tekintenek, a lányoknál pedig fordítva. Mindezt természetesen azért, hogy „megtörjék” a hagyományos nemi szerepeket – írja a Breitbart.
Képernyőfotó: SVT
Uppsala város minimum 3 hétnyi diákmunkát biztosít minden végzős középiskolás diáknak, akik jelentkeznek a munkákra – eddig ezt körülbelül háromezren tették meg. A svéd köztévé (STV) hétfőn arról számolt be, hogy az idei évtől kezdődően a szervezők a jelentkezőket olyan munkák felé fogják terelni, amelyek szándékosan az ellenkező neműeknek szólnak inkább. A cél az, hogy a „hagyományos nemi karrierutak megváltozzanak, így például a fiúkat óvodákba osztják be.”
„Fontos, hogy minél hamarabb megtörjenek a nemi minták, és ez az egyik mód erre” – mondta Mohamad Hassan, az uppsalai munkaerő-piaci bizottság elnöke.
„A nemi egyenlőség támogatása a legfontosabb minden szinten, és korán kell kezdenünk” – tette hozzá a Liberálisok nevű párt politikusa az SVT-nek adott interjújában. „Teljesen normálisnak kellene lennie annak, hogy egy fiú óvodában dolgozzon. A szakmákat nem kellene felcímkézni.”
Kijelentette: ez a hagyományosan fiúknak szánt diákmunkákra is vonatkozik, mint például a takarítás vagy festés – ezeken a területeken több lány dolgozóval szeretnének találkozni. „Szeretnénk minden területen jókora mennyiségű fiút és lányt látni azért, hogy mindenki kipróbálhasson különböző szakmákat” – tette hozzá.
A híresen feminista svéd állam régóta próbálja a nemek közti különbségeket lerombolni és egyenlő fizetéseket generálni olyan intézkedések által, mint például az az 1998-as törvény, amely kötelezi a kisiskolások arra való oktatását, hogy szálljanak szembe a tradicionális nemi szerepekkel és nemi mintákkal. Az ország vezetése azonban hiába próbál mindent megtenni egy nemmentes társadalomért, kutatások kimutatták, hogy egyfajta „nemi egyenlőségi paradoxon” alakult ki az országban – a svédek és hasonlóan progresszív északi társaik esetében ugyanis sokkal kevesebb a nők aránya a tudományos területeken: kevesebb a női mérnök, matematikus és menedzser összehasonlítva olyan országokkal, ahol nem ennyire erős a női buzdítás.