„A remény hal meg utoljára”

Kína egyszerre versenytárs, partner és rivális az Európai Unió számára; mihamarabb kölcsönösségre van szükség a felek közötti, jelenleg egyenlőtlen kereskedelmi kapcsolatban – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke a pénteki brüsszeli EU-csúcs után.

Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Jean-Claude Juncker az ülést lezáró sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy miközben az európai közbeszerzési piac hozzáférhető a kínai vállalatok számára, fordítva ez nem igaz, amin változtatni kell.

Kiemelte: a kínai piac nem elég nyitott az európai termékek előtt, így a verseny nem tisztességes, a kereskedelmi viszony aszimmetrikus, s ez egyenlőtlenségekhez vezet.

A Brexit után is bennmaradó tagországok vezetőinek pénteki találkozóján a legfőbb téma az EU és Kína közötti viszony volt, amelyről eredetileg még az előző napon egyeztettek volna, azonban az Egyesült Királyság kiválási dátumának halasztásáról meglehetősen elhúzódott a vita, így áttették a napirendi pontot másnapra.

Az elfogadott zárónyilatkozatban hangsúlyozták: az EU-nak biztosítania kell érdekeit a harmadik országok tisztességtelen gyakorlataival szemben, teljes mértékben kihasználva kereskedelmi védelmi eszközeit és közbeszerzési szabályait, utóbbiak terén pedig garantálni kell a valódi kölcsönösséget.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a kérdés kapcsán elmondta, egyetértettek abban, hogy fel kell készíteni az EU-t a fokozódó globális gazdasági versenyre, és ehhez a belső piac és az ipari bázis erősítésére van szükség, valamint nyitott és határozott kereskedelempolitikára.

Elsősorban Kínára utalva hangsúlyozta, meg kell erősíteni a védelmet a szellemi tulajdon és a technológiák ellopásával, illetve a kiberbiztonsági fenyegetésekkel szemben, továbbá foglalkozni kell az 5G-hálózatok biztonságával, és az erre vonatkozó közös megközelítéssel.

Kiemelte, a cél egy olyan kiegyensúlyozott kapcsolat kialakítása Pekinggel, amely biztosítja a tisztességes versenyt és az egyenlő piaci hozzáférést.

Tusk röviden érintette a brit EU-tagság megszűnési folyamatát is, mondván, még bármi elképzelhető, akár a kilépési szándék egyoldalú visszavonása is.

Arról számolt be, hogy az uniós állam- és kormányfők pénteken hivatalosan is elfogadták a kétlépcsős megközelítést a Brexit-határidő hosszabbításának ügyében, és ez szerinte örömteli fejlemény.

„Április 12-éig bármi lehetséges: a rendezett kiválás, a hosszú halasztás, amennyiben az Egyesült Királyság úgy dönt, hogy újragondolja a stratégiáját, vagy akár a Lisszaboni Szerződés 50. cikkének visszavonása is, amely a brit kormány hatásköre” – mondta Tusk.

„A Brexit sorsa brit barátaink kezében van. Mi felkészültünk a legrosszabbra, de a legjobbakat reméljük. Mint tudják, a remény hal meg utoljára” – tette hozzá.

Újságírói kérdésre válaszolva Tusk közölte, hogy nem változott az EU álláspontja, továbbra sem ismerik el Izrael fennhatóságát a Golán-fennsík felett.

A közös nyilatkozatban üdvözölték az utóbbi hónapokban tapasztalt előrelépést, azonban rámutattak, további összehangolt intézkedések kellenek az EU-n belülről és kívülről származó, komoly veszélyt jelentő álhírek és félretájékoztatás ellen, s óvni kell az európai parlamenti és a nemzeti választásokat a külső beavatkozástól.

Végezetül leszögezték: az EU-nak öt évvel a Krím félsziget Oroszország általi illegális bekebelezése után is szilárd az elkötelezettsége Ukrajna szuverenitása és területi egysége mellett, nem ismeri el és elítéli a nemzetközi jogot sértő és közvetlen biztonsági fenyegetést jelentő lépést.

Szó volt az ülésen a klímaváltozásról is, de bennfentes illetékesek szerint Németország, Lengyelország, Csehország és Magyarország ellenállása miatt nem sikerült ambiciózusabb célokat elfogadni. Számos ország – az élen Franciaországgal – bele akarta foglalni a dokumentumba, hogy támogatják az Európai Bizottság javaslatát, amely alapján 2050-re klímasemlegessé kellene tenni az Európai Uniót, de ennek nem volt meg a kellő támogatottsága.

Sajtóértekezletén Angela Merkel német kancellár kijelentette, hogy Londonnak mielőbb egyértelművé kell tennie, milyen módon akarja lezárni a kiválási folyamatot.

Emellett aláhúzta: jó kereskedelmi kapcsolatra van szükség Kínával, de kizárólag a kölcsönösség elve mentén.

Emmanuel Macron francia elnök úgy vélekedett, hogy tiszteletben kell tartani a brit nép akaratát, nem szavaztathatják addig az embereket, amíg meg nem születik a kívánatos eredmény. Hozzátette, „az EU nem maradhat a Brexit túsza”.

Mark Rutte holland kormányfő kiemelte, Európának magabiztosabban kell képviselnie magát a világ színpadán, s azt is fontosnak tartotta, hogy az Európai Bizottság összehangolt 5G-stratégiát fog kidolgozni, részben Hollandia kérésére.