Bekeményített Manfred Weber: a néppárt frakcióvezetője arra kérte az Európai Tanácsot, vegye végre napirendre a magyar és a lengyel jogállamiságról szóló jelentést. A HírTV vendége volt Kiszelly Zoltán, a XXI. Század Intézet regionális igazgatója.

Látható a sietség, ugyanis az EP a Soros-féle hálózatnak járó támogatásokat is megháromszorozta. Ebbe a sorba illeszkedik a hetes cikkely szorgalmazása, hiszen így akarják elérni, hogy később a magyar és lengyel kormány ne tudjon olyan döntéseket megvétózni, amelyek érzékenyen érinthetnék őket – véli Kiszelly Zoltán, aki ilyen érzékeny kérdésnek véli elsősorban a kohéziós támogatások kérdését is.

Manfred Webernek csökkentek az esélyei, ezért pávatáncot jár éppen – fogalmazott az elemző. Rámutatott, hogy a mostani választásokon várhatóan mind a néppárt, mind a szocialisták jelentősen gyengülnek majd, ezért is látható, hogy már most a liberálisokkal kell egyezkedni. Ám Emmanuel Macron francia elnök új pártcsaládot alapít, így Weber megpróbál még szélesebbre nyitni, és a Néppárttól balra keresi a szövetségeseket. Ehhez a szövetségi politikához eszköz számára a hetes cikkely szerinti eljárás a magyarok és Lengyelország ellen.

Weber egyre inkább konfrontatív politikát folytat a Fidesszel szemben, és egyértelműen saját útját egyengeti. Pozíciói azonban egyáltalán nem annyira biztosak, emiatt pedig az internet korlátozásáról szóló, vitatható EP-döntés is igazából egy Macron felé tett gesztusként értékelhető, hisz a sárgamellényes tüntetések elsősorban az interneten szerveződnek.

Kiszelly Zoltán szerint sok a nyitott kérdés, így az is, hogy mekkora súlya lesz Macron új pártszövetségének az új parlamentben, és hogy lesz-e egyáltalán Brexit. Ha nem, akkor Orbán Viktor előtt is több lehetséges út áll a balra tolódó Néppártot elhagyva – véli az elemző. Ha ugyanis az Európai Konzervatívok és Reformerek frakciójába ül át a magyar kormányfő, akkor ott vele együtt már három miniszterelnök lesz jelen, a frakció pedig így megkerülhetetlen tényezővé válik.

A másik lehetőség, ha a Salvini-vezette csoporthoz csatlakozik, ekkor két „junior kormánypárt”, a Liga és a Szabadságpárt mellé teljes kormányzati felelősség birtokában jönne be a Fidesz – vázolta a lehetőségeket Kiszelly Zoltán. Úgy véli, ha  esetleg létrejön a „Brüsszel-kritikus” három pártcsalád egyesülése, egy Néppártot megelőző, új jobboldal jönne ezáltal létre radikálisan rajzolva újra az európai politikai térképet. Nem véletlenül nem zárták ki tehát még a Fideszt a Néppártból, mert ezen politikai mozgások beindulása mindenképp károsan hatott volna a Néppárt pozícióira a választások előtt.