Kiállítás Kossuth Lajos temetésének 125. évfordulójára

Kiállítás nyílt Kossuth Lajos temetésének 125. évfordulójára a Fiume úti Nemzeti Sírkertben, a Nemzeti Örökség Intézetének (NÖRI) Múzeumában.

Fotó: MTI/MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba, archív

Magyarországon Kossuthé volt a valaha létezett legnagyobb temetés, noha Ferenc József nem járult hozzá ahhoz, hogy az egykori kormányzó állami temetésben részesüljön, így hivatalosan a főváros szervezte a búcsúztatást – emlékeztetett a tárlat hétfői megnyitóján a NÖRI főigazgatója.

Radnainé Fogarasi Katalin felhívta a figyelmet arra, hogy a NÖRI egyik első beruházásaként 2015-ben már megújult a Kossuth-mauzóleum a Nemzeti Sírkertben.

A sírkertben található múzeumban állandó kiállítás idézi fel Vörösmarty, Jókai, Ady és a nemzet más nagyjainak temetéseit és a korabeli gyászkultúrát; augusztus végéig pedig a Kossuth halálától temetéséig eltelt 12 nap történetét mutatja be időszaki tárlat.

A kamarakiállítás látogatói megtekinthetik Kossuth utolsó fényképeit, halotti maszkjának másolatát, és korabeli sajtóhíreken, felvételeken keresztül ismerhetik meg a temetés és az azt megelőző napok történetét – mondta Radnainé Fogarasi Katalin.

Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója hangsúlyozta, hogy a modern magyar állam, sőt a modern magyar nemzet megszületése is a reformkor és a forradalom időszakának köszönhető.

Mint fogalmazott, Kossuth nélkül elképzelhetetlen a 19. század magyar történelme, reformkori fellépése, majd 1847 őszétől a közvetlen politikai cselekvés, végül az emigrációban folytatott tevékenysége egyaránt alakították a korabeli magyar politikát.

Kivételessége mégis abban ragadható meg igazán, hogy a reformkor nagyságai közül ő rendelkezett azzal az elszántsággal és erővel, hogy az országot 1848 tavaszától vezetni tudja, és ehhez a nemzet minden rétegét, a parasztságot is mozgósítani tudta – mondta Varga Benedek.

Demeterné Bártfay Emese, Kossuth szülővárosa, Monok polgármestere emlékeztetett arra, hogy Kossuth Lajost már életében „a magyarok Mózesének” nevezték, és halála után is szinte példátlan tisztelet övezte: versek, népdalok születtek róla, és számtalan utca, tér viseli a nevét.

Monok ma is híven őrzi a Kossuth-kultuszt – hangsúlyozta Demeterné Bártfay Emese.