A „székely terrorizmus” román provokáció
Izsák Balázs szerint a román állam egyes intézményei az utóbbi években folyamatosan provokálják a székelységet, és „építgetik az úgynevezett székely terrorizmust”.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke egy szerdai sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatón beszélt erről, arra utalva, hogy a terrorizmus miatt elítélt székely fiatalok, Beke István és Szőcs Zoltán ügyében kedden az utolsó romániai jogorvoslati lehetőség sem vezetett a két elítélt kiszabadulásához.
Az SZNT elnöke a román állam provokációiként tett említést a Dan Tanasa blogger és az általa vezetett Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) székelyföldi magyar intézményvezetők elleni feljelentéseiről, és a magyar vezetőket a magyar jelképek használata miatt, valamint magyar feliratok miatt elmarasztaló bírósági ítéletekről. Kijelentette: tudatosan felépített intézményi provokációról van szó, melyért a felelősség a román államot terheli.
Hozzátette: az SZNT következetesen kitart amellett, hogy békés eszközökkel, jogi, demokratikus úton erősítse Székelyföldet. „A székelység a jog népe” – hangsúlyozta az SZNT elnöke kijelentve, hogy székely terrorizmus nem létezik, ez a román állami provokáció része, amelyre a székelységnek a jog és a demokrácia eszközével kell válaszolnia.
Izsák Balázs a sajtótájékoztató után az MTI kérdésére telefonon elmondta: a Beke István és Szőcs Zoltán elleni vádirat a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni romániai ügyészség (DIICOT) magyarellenes uszító propagandája. Nyilvánvalónak tartotta, hogy az egész Beke-Szőcs-ügy is a magyar közösség megfélemlítésére és ingerlésére irányul.
Az MTI kérdésére „a kívülálló számára is nyilvánvalónak” találta, hogy Dan Tanasa mögött egy intézmény áll, amelyet a román mély állam működtet. Különben nem lenne megmagyarázható, hogy ha egy színmagyar kis székelyföldi faluban megjelenik egy magyar felirat, azt a magyarellenességéről elhíresült blogger azonnal tudja. Az intézményi háttérnek tulajdonította azt is, hogy a blogger és egyesülete többnyire sikeresen pereskedik a magyar intézményvezetők ellen.
Az ADEC által indított eljárás nyomán a bíróság nemrég a román közösség hátrányos megkülönböztetése miatt rótt ki jogerős ítéletben bírságot Gyergyóremete polgármesterére, mert a 99,2 százalékban magyarok által lakott község ingyenesen szórt havilapja csak magyarul jelenik meg. Ugyancsak az ADEC keresete nyomán született hétfőn jogerős ítélet arról, hogy Korond polgármesterének több mint 456 ezer lej (30,5 millió forint) bírságot kell fizetnie. A bíróság egy jogerős bírósági ítélet végrehajtásának az elmulasztásaként értelmezte, hogy a polgármester – az ADEC korábbi keresete nyomán kimondott ítélet következtében – eltüntette ugyan a korondi községháza homlokzatáról a Primaria – Községháza feliratot, de helyette a Casa comunala – Községháza feliratot festette fel ugyanoda.
