Tatabánya a legboldogabb város

A világ 156 országának boldogságtérképét megrajzoló Happiness Report 2019-es jelentése szerint jó néhány éve emelkedik a mért boldogságszint Magyarországon. Hazánk jelenleg a 62. helyet foglalja el abban a világrangsorban, ahol 2012-ben még csak a 110. volt.

Ez a javuló nemzetközi tendencia összecseng a magyar kutatás most közzétett eredményével, amely hazánk 832 településének lakosságára terjed ki. Az ELTE PPK Pozitív Pszichológia Kutatócsoport a Jobb Veled a Világ Alapítvánnyal együttműködve több ezer 17–89 éves férfi és nő elégedettségi szintjének internetes vizsgálata után összegezte következtetéseit.

A főbb eredmények szerint lakosság a nyugat-dunántúli régióban a legboldogabb, az emberek Észak-Magyarországon vallják magukat a legkevésbé boldognak, de nem túl nagy az elégedettség a főváros környékén sem. Az Észak-Alföldön – elsősorban a Hajdú-Bihar megyéből származó adatoknak köszönhetően – nőtt a boldogságszint. A megyeszékhelyek rangsorában, csakúgy, mint 2017-ben, Tatabánya végzett az első helyen.

Új lendületben az egykori bányászváros

Tatabányát, a hajdani bányavárost a rendszerváltás veszteseként tartották számon a kilencvenes években. A szénbányászat mint gazdasági húzóágazat dinamikus fejlődése a nyolcvanas évekre visszaesett, 1987-ben a veszteséges termelés miatt az utolsó bányát is bezárták, az emberek munka nélkül maradtak.

Az elmúlt esztendőkben azonban a város fejlődése új lendületet vett. A Komárom-Esztergom megyei településen ma egyik beruházás éri a másikat. A felállványozott intézmények homlokzatán építőmunkások dolgoznak, a parkok és közterek rendezettek, és a sétálóutcákba betérve sem az egykori bányaváros hangulata köszön vissza. A helyiek közlékenyek és kedvesek, örülnek annak, hogy lakóhelyük folyamatosan épül és szépül. Úgy vélik, hogy a fejlődés egyik legfontosabb motorja az 1997-ben alapított ipari parkra épülő, nagyarányú munkahelyteremtési program, amelynek köszönhetően a városban az elmúlt húsz évben sok ezer új munkahely létesült. A tatabányaiak ugyanakkor azt is megjegyzik, hogy az egészségügyi intézmények fejlesztése még hagy kívánnivalót, és hogy a városban több orvosra, valamint egészségügyi dolgozóra lenne szükség.

Pozsonyiné Baksa Katalin tősgyökeres helyi lakossal és barátnőjével a főtéren futunk össze. Katalin arról beszél, hogy a városban megbecsülik az időseket. Tatabányán a 32 nyugdíjasklubnak csaknem háromezer tagja van, az egykori bányászokat pedig különleges tisztelet övezi, hiszen hajdanán ők építették fel a települést.

– Boldog vagyok, hogy boldog város lettünk – jelenti ki mosolyogva a nyugdíjas titkárnő. Ha valamin változtatni kellene, az szerinte a lakosság környezettudatos magatartása. A lakótelepeken élők közül ugyanis jó néhányan nem tartják be a hulladékkezelésre vonatkozó szabályokat, sokan szemetelnek. A hajléktalanok azonban az új kormányrendelet következetes végrehajtásának eredményeként mára nagyrészt eltűntek a közterületekről.

Katalin barátnője, Halomy Gyuláné Tatabányától 50 kilométerre lakik, de a távolság nem akadályozza meg abban, hogy gyakorta ideutazzon a kiváló színházi előadásokra és koncertekre.

Tímeával és kislányával a polgármesteri hivatal melletti sétálóutcában találkozunk. A gyári munkásként dolgozó fiatalasszony szerint a boldog város cím a jövőben további motivációt nyújthat a tatabányai lakosoknak ahhoz, hogy még több kedvességgel és türelemmel intézzék napi ügyeiket.

Munka, hűség, összefogás

Schmidt Csaba polgármester pozitív jelzésnek tartja, ha egy országos kutatás alapján egy település valamiben a legjobb tud lenni, még akkor is, ha a boldogság szubjektív kategória, és nem mindenki ugyanazt érti alatta. A városvezető szerint ugyanilyen fontos üzenet Tatabánya számára, hogy 2017-ben már megkapták a legboldogabb megyeszékhely címet.

– Bízom benne, hogy a helyi lakosok jól érzik magukat a városban, biztosnak tartják a saját és a családjuk jövőjét, hiszen leginkább ezek a tényezők vezetnek a boldogsághoz. A rendszerváltás nehéz időszaka utáni fokozatos talpra állás azért sikerülhetett, mert a kemény munkára, az összefogásra és a hűségre, vagyis azokra az értékekre tudtunk építeni, amelyek egykor a bányászokat jellemezték. Ezekre az erényekre támaszkodva nyertünk meg olyan cégeket, amelyek a helyi tudásra alapozva munkalehetőségeket teremtettek. Mára jutottunk el odáig, hogy a bányavállalat által egykor biztosított 13 ezer munkahelyet az ipari parkban pótolni tudtuk. Mindezek mellett megőriztük a Gerecse és a Vértes közötti völgyben fekvő városunk csodálatos természeti értékeit is.

Schmidt Csaba hangsúlyozza, hogy az elmúlt években megújultak Tatabánya legszebb parkjai, a város az ország egyik legzöldebb településének mondhatja magát.

A közhangulat javulásához nyilván hozzájárul az is, hogy a polgármester a közösségi médián keresztül is aktívan tartja a kapcsolatot a helyiekkel. Ezen az online fórumon a város vezetése egyrészt be tudja mutatni a település fejlődését – akár magyarázva a döntések hátterét –, másrészt reagálni tud az építő jellegű kritikákra is.

Ezzel kapcsolatban Schmidt Csaba arról tájékoztat, hogy a város a kormánnyal együttműködve az elmúlt években nagyon sokat tett az egészségügy fejlesztéséért. Tízmilliárd forint értékű beruházás keretében többek között új kórházi pavilon épült, és beszereztek egy MR-készüléket is, hogy ne kelljen Veszprémbe utazni ezekre a vizsgálatokra. A Modern városok program részeként jelenleg is zajlik egy új kórházi pavilon felépítésének az előkészítése. A városvezető megerősíti, hogy a Szent Borbála Kórházban vannak betöltetlen orvosi és ápolói állások, de a három év alatt megvalósuló hetvenszázalékos állami béremeléstől azt várja, hogy ez az intézkedés az egész országban mérsékelni fogja a létszámgondokat. Tatabánya vezetője azt is kiemeli, hogy a város ösztöndíjakkal és szolgálati lakásokkal is próbálja a települést még vonzóbbá tenni az orvosok és a nővérek számára.

Mosolygós gyermekekért

Mecsei Ilona, a Tatabányai Járási Egyesített Szociális Intézmények vezetője a sikert abban is látja, hogy a tagolt, elkülönült városrészekből álló település egy arculatváltást követően minden korosztály számára élhetővé vált.

– Szociális téren van még tennivaló, például a bérfejlesztést, a lakhatási gondok megoldását vagy az időseket és a szenvedélybetegeket ellátó bentlakásos intézményhálózat bővítését illetően, de tudomásul kell venni, hogy vannak kompetenciahatárok – mondja a szakember, akinek az ifjúság- és családvédelemre, a hajléktalanellátásra, az idősgondozásra és a fogyatékosággal élők nappali ellátására is rálátása van. – Figyelünk az akadálymentesítésre, érzékenyítő programokat szervezünk. Nem sok olyan település van az országban, ahol a nappali ellátás ingyenes. Az étkezési térítési díjakat sávosan állapítottuk meg, szem előtt tartva a hátrányos helyzetű lakosok lehetőségeit.

Mecsei Ilona szociális területen dolgozó kollégáival együtt – az önkormányzati kereteken túlmenően – a Mosolygós Gyermekekért Alapítvány kuratóriumának elnökeként is segíti a hátrányos helyzetű családok felzárkóztatását. Prevenciós programokat és tematikus nyári táborokat szerveznek, baba-mama klubot működtetnek, küzdenek a családon belüli bántalmazás ellen, hogy erősítsék az összetartozást.

Schmidt Csaba polgármester hosszú távon is jó célnak tartja, hogy Tatabánya boldog város maradjon. A helyiekkel a továbbiakban is azon szeretne munkálkodni, hogy a Budapest kapujában fekvő település modern ipari várossá válhasson, ahol az összetartó közösségben élő emberek számára nemcsak a munka, hanem a sport, a szórakozás és a kikapcsolódás feltételei is biztosítva vannak.