A balkáni migrációs útvonal megváltozása közös siker

A kormányfő kifejtette: nagyvonalú gesztus volt Szerbia részéről, amikor elfogadta a Magyarország által épített déli határkerítést.

Ezzel Szerbia is nyert, mert a migránsok elkerülik Szerbiát, nem érdemes ugyanis erre jönni, ha nem tudnak továbbmenni Magyarország felé – mondta.

A balkáni útvonalra ugyanakkor figyelni kell – folytatta -, „az utánpótlás nagy számban áll rendelkezésre”, de „az igazi fenyegetés” ebben a pillanatban kevésbé a Balkánról, sokkal inkább az afrikai térségből érkezik.

Hozzátette: Európa jövője könnyen kettéválhat egy nyugat- és egy közép-európai jövőre, attól függően, hogy milyen lélekszámú muszlim közösségek vannak az egyes térségekben. Nyugaton a keresztény és a nem keresztény közösség közötti együttélés kérdése hosszú évtizedeken keresztül meghatározza a politika napirendjét – mondta, kiemelve: ezzel szemben „mi itt, Közép-Európában megvédtük a magunk identitását, megvédtük az etnikai összetételünket, úgyhogy nekünk ez a problémánk nincs”. Itt az a probléma, „hogyan ne engedjük, hogy akár délről, akár nyugati irányból olyan közösségek érkezzenek Magyarországra, illetve Közép-Európába, akiket mi nem szívesen látunk” – fűzte hozzá.

A miniszterelnök hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Magyarország a Hungary Helps nevű programmal – erején felül költve – odaviszi a segítséget, ahol baj van, hogy „ne a baj jöjjön ide”.

„Azt, hogy a magyar emberek támogatják ezt a politikát, eddig is tudtuk, de szerintem az európai parlamenti választáson egy újabb megerősítést kaphatunk majd” – közölte.

Orbán Viktor a sajtótájékoztatón kiállt Szerbia mielőbbi európai uniós csatlakozása mellett. Úgy fogalmazott: a következő nagy történelmi feladat Szerbia EU-tagságának megvalósítása, amely a szerbeknek és a magyaroknak egyaránt jó lesz, és szüksége lesz rá az EU-nak is. „Ha az EU nem vállalkozik újabb nagy küldetésre, akkor a teljesítménye le fog csökkenni. (…) Szerbia minél gyorsabb EU-tagsága minden EU-tagállam érdeke” – mondta.

A kormányfő kijelentette továbbá: hamarosan lezárul egy európai korszak, mert a közép-európai országok nemsokára utolérik az EU alapítóinak gazdasági teljesítményét, Közép-Európa nélkül pedig ma nem is lenne növekedés az unióban. Ezért az unió bővítése nemcsak a belépőknek jó, hanem a közösség már bent lévő tagjainak is – hangsúlyozta.

A miniszterelnök beszélt a Budapest-Belgrád-vasútvonal korszerűsítéséről, amellyel a mostani 7-8 órás menetidő 2-3 órára csökkenhet. Kitért emellett a Szabadka-Szeged és a Szabadka-Baja közötti vasútvonal hiányzó szakaszainak megépítésére, illetve modernizációjára, ami „mindenkinek jó lesz, aki ebben a térségben lakik”. Az utóbbi regionális vasútvonalakkal kapcsolatos kérdésre emlékeztetett: Magyarország a magyar-szerb vasúti közlekedés egészének újjáteremtésére kinevezett „egy teljhatalmú embert”, egy kormánybiztost Lázár János fideszes országgyűlési képviselő személyében.

Orbán Viktor azt is mondta, respektálta azt a szerb kérést, hogy Magyarország a beruházások támogatásánál egységes nemzetgazdaságként tekintsen Szerbiára. „Szerbia a szerbeké. Mi szívesen működünk együtt, ha világosan tudjuk, melyek azok a területek, ahol szívesen látnak bennünket” – fogalmazott.

Reményét fejezte ki, hogy a két ország közötti új határátkelőhelyek megnyitása és infrastrukturális beruházások a gazdaságra is jó hatást gyakorolnak majd. Ígéretet tett arra is, hogy Magyarország folytatni fogja a határokon túl nyúló beruházáspolitikáját, mindig szorosan együttműködve az adott kormánnyal.

Elmondta továbbá, hogy Magyarországot és Szerbiát is olyan országnak tekinti, amelyek csak akkor fejlődnek, ha politikai stabilitás van. Ezzel kapcsolatban elismerését fejezte ki Ana Brnabic szerb miniszterelnöknek és Aleksandar Vucic államfőnek a Szerbiában létrehozott politikai stabilitásért.

A vajdasági magyarságról szólva a miniszterelnök örömét fejezte ki a kulturális autonómiát megtestesítő szerb kormányzati döntésekkel kapcsolatban, amelyek „párját ritkítják egész Európában”.

A kormányfőt megkérdezték arról, hogy a szombati belgrádi ellenzéki tüntetésen Sergej Trifunovic, a Szabad Polgárok Mozgalma nevű párt vezetője sértő kijelentéseket tett többek között a magyarokra is, azt mondta, hogy Vucic „szíriaiakkal és magyarokkal népesíti be Szerbiát”. Orbán Viktor erre úgy reagált: „adnánk mi magyart, de otthon sincs elég”.

Ezzel összefüggésben megemlítette a demográfia kérdését, amelyről azt mondta: ma már többen jönnek vissza Magyarországra, mint amennyien elmentek külföldre, és várakozása szerint a következő két-három évben ez tömegessé válik, „látványosan fognak többen hazajönni, mint amennyien elmennek”. Ugyanis a mai magyar bérek, az otthonteremtési és a családtámogatások alapján kiszámolható, hogy 10 év alatt többre juthat az ember Magyarországon, mint ha külföldön próbálkozna – mutatott rá.

Orbán Viktor végül hivatalos látogatásra és a következő közös kormányülésre is Magyarországra hívta szerb kollégáját.

Szerb kormányfő: köszönet Orbán Viktornak Magyarország mindenre kiterjedő támogatásáért

Az európai integráció területén nyújtott támogatásért, a Koszovó helyzetével kapcsolatos kiegyensúlyozott hozzáállásért, a gazdasági együttműködésért, valamint a magyarországi szerb kisebbség támogatásáért mondott köszönetet Ana Brnabic szerb kormányfő hétfőn Szabadkán Orbán Viktor miniszterelnöknek és a magyar kormánynak a két kormány ötödik együttes ülését követően.

Ana Brnabic kiemelte: tizenegy megállapodás született hétfőn, amelyek a politika, a gazdaság és a társadalom minden szegmensét érintik. Ez is bizonyítja, hogy ezeket a közös kormányüléseket nem azért szervezik, hogy a közvélemény azt lássa, jó az együttműködés, hanem azért, hogy kézzel fogható eredmények szülessenek, konkrét gondokra találjanak megoldást.

Kiemelte, a legutóbbi közös kormányülést követően több jelentős projekt is megvalósult, megnyitották a Bácsszentgyörgy-Rastina határátkelőt, az idén megnyílik még a Kübekháza-Rábé átkelő, jövőre pedig várhatóan kibővítik a horgosi határátkelőt is. Újságírói kérdésre válaszolva rámutatott, hogy a két fél azon is dolgozik, hogy még könnyebbé tegyék a határátkelést.

A sikeres együttműködésnek köszönhetően közös erővel felújították a szabadkai zsinagógát is, amely Európa második legnagyobb zsinagógája. Hozzátette: a gazdasági együttműködés is minden korábbinál jobb, Budapest meghallgatta Belgrád azon kérését, hogy a magyar vállalatok ne csak a Vajdaságban fektessenek be, hanem Szerbia más területein is. Ennek eredményeként a közelmúltban közös málnafeldolgozó üzem nyílt meg a dél-szerbiai Ariljében. Ez 7,5 millió eurós beruházás, és a 2019-2020-as időszakban további négy hasonló projekt várható.

A két kormány az együttes ülést követően infrastrukturális, védelmi, vízgazdálkodási, európai integrációs, rendvédelmi, oktatási, környezetügyi, valamint sport- és ifjúságügyi együttműködésről írt alá megállapodást. Ez a tizenegy megállapodás azt mutatja, hogy a két kormány között minden területre kiterjedő együttműködés van. Ana Brnabic szerint a soha korábban nem tapasztalt jó együttműködés példa arra, milyennek kell lennie a jószomszédi viszonynak.

Az együttműködés politikai, gazdasági és kisebbségi téren a legjobb. Magyarország támogatja Szerbia európai integrációját – emelte ki a szerb kormányfő, majd köszönetet mondott Orbán Viktor miniszterelnöknek, valamint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszternek, amiért az Európai Unió belső viszályai közben is kiálltak mindig Szerbia integrációja mellett. Köszönetet mondott azért is, mert Magyarország kiegyensúlyozott hozzáállást mutat Koszovóval szemben. Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, és ezt az egyoldalúan kikiáltott önállóságot Magyarország is elismerte, de például tartózkodott, amikor Koszovó felvételéről kellett szavazni az Interpol nemzetközi rendőri szervezetben, illetve fenntartásának adott hangot a koszovói hadsereg felállításával kapcsolatban.

Ana Brnabic rámutatott arra, hogy a gazdasági kapcsolatok is egyre jobbak, 2018-ban például 1,71 milliárd eurót tett ki a kétoldalú kereskedelmi áruforgalom, ez pedig 15 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Az idei esztendő első két hónapjában is jók a gazdasági mutatók, így várhatóan tovább növekszik a kétoldalú áruforgalom. Magyarország ma Szerbia harmadik legnagyobb európai gazdasági partnere Németország és Olaszország után.

Két nagy projektben is közösen vesz részt a két ország – emlékeztetett a szerb kormányfő -, az egyik a Budapest-Belgrád-vasútvonal kiépítése, a másik pedig a Török Áramlat gázvezeték kiépítése.

A nemzeti kisebbségek jogainak védelme szempontjából is nagyon jó az együttműködés a szerb miniszterelnök szerint, aki köszönetet mondott Orbán Viktornak azért, hogy a magyarországi szerb kisebbség nemzeti kultúrájának megőrzését támogatja. Hozzátette, hogy a szerb kormány kapcsolata is nagyon jó a szerbiai magyar kisebbséggel, és ez is egy olyan terület, amelyen megmutatkozik, milyennek kell lennie egy jószomszédi kapcsolatnak.

A jövőben egy átfogó, mindenre kiterjedő stratégiai együttműködésre lenne szükség – szögezte le.

A migrációról szólva Ana Brnabic rámutatott, hogy ennek megoldása elsősorban az Európai Unió, és csak másodsorban Szerbia feladata. A nyugat-balkáni ország a 2015-ös nagy migránsválság idején furcsa helyzetbe került, hiszen az illegális bevándorlók európai uniós országból érkeztek, és európai uniós országba akartak továbbmenni. Szerbia mindent megtett, hogy a migrációt minél hatékonyabban kezelje, és felügyelje, valamint regisztrálja az itt áthaladó bevándorlókat. Felhívta a figyelmet arra, hogy jelenleg körülbelül 3500 migráns tartózkodik Szerbiában. Ők nem tartják célországnak Szerbiát, nem akarnak integrálódni, hanem az Európai Unióba mennének tovább. Szerbia arra számít, hogy hamarosan létrejön egy közös európai álláspont a migránsokkal kapcsolatban, és olyan megoldás születik, amely minél kisebb terhet ró az emberekre.

Újságírói kérdésre válaszolva a szerb kormányfő kiemelte, pozitívumnak tartja, hogy a kettős állampolgárok szavazhatnak az európai parlamenti választáson. Véleménye szerint azok a szerbiai állampolgárok, akik magyar állampolgárként részt vehetnek az európai választáson, segíthetik a nyugat-balkáni ország európai integrációját, ahogyan az is hozzájárul ehhez, hogy már most is ül az Európai Palamentben egy vajdasági politikus, Deli Andor személyében, aki a Fidesz-KDNP listáján jutott az EP-be.