Fotó: MTI/Bruzák Noémi
Hirdetés

Soltész Miklós szerint „ha nem figyelünk oda” a Balkánon élő nemzetekre mint „szövetségesekre és teljes jogú partnerekre”, abból „ismét nagyon baj” lehet abban a térségben, ahol mi lakunk„, és ezt Nyugat-Európa még nem ismerte fel.

Az államtitkár hozzátette: a törekvés, amely ”nemzeteink nemzetként való megmaradását és keresztény hagyományainak megőrzését szolgálja„, egyben ”üzenet Nyugat-Európa vezetőinek, akik nem ismerik fel, hogy nem egyesült Európát kel építeni, hanem a nemzetekből álló, a kereszténységet megtartó Európát kell erősíteni„.

Soltész Miklós kitért arra is: a kormány egyrészt segíti a Magyarországon élő bolgár közösséget, hogy meg tuják őrizni nyelvüket és hagyományaikat, másrészt támogatja a Magyarországi Bolgár Ortodox Egyházat is, hiszen a bolgár keresztényeket ugyanazok a jogok és lehetőségek illetik meg, mint a többi magyarországi történelmi egyházat.

Megjegyezte: a kormány támogatja a budapesti bolgár templom és a bolgár ortodox parókia, valamint a bolgár közösségi ház felújítását.

Marijana Nikolova, Bulgária miniszterelnök-helyettese kiemelte: a konferencia kifejezi, hogy Bulgária és Magyarország ”igyekszik megőrizni a kulturális identitását és hagyományait„.

A politikus megköszönte a magyar kormánynak, hogy mindent megtesz azért, hogy az itt élő bolgárok megőrizhessék identitásukat és ápolhassák nyelvüket.

Felidézte: a várnai csata szimbóluma Bulgária és Magyarország évszázados kapcsolatának.

A későbbiekben a népek harcaként emlegetett csata az utolsó próbálkozás volt, hogy a Balkán-félszigeten megállítsák az oszmán birodalom terjeszkedését.

Jelképes, ahogy Magyarország, Bulgária, Erdély, Csehország, Havasföld, Bosznia és Lengyelország összefogtak, hogy közösen megvédjék a keresztény értékeket és a szabadságukat – tette hozzá Marijana Nikolova.

1444-ben a török terjeszkedés ellen nemzetközi szövetség jött létre, amely céljául a Balkán-félsziget felszabadítását tűzte ki. November 10-én a Fekete-tenger parti Várnánál a mintegy háromszoros túlerőben lévő török sereg megsemmisítő győzelmet aratott a visszavonulás lehetőségétől elzárt keresztény had felett. A csatában életét vesztette a 20 éves Ulászló király, a pápai legátus és számos magyar zászlósúr, Hunyadi pedig menekülésre kényszerült.