Jön a Fradi-fieszta

Amint arról honlapunkon is beszámoltunk, az OTP Bank Liga múlt szombati, 30. fordulójában eldőlt, hogy a Ferencváros nyerte a labdarúgó-bajnokság 2018/2019-es kiírását. Az alapításának 120. évfordulóját május 3-án ünneplő zöld-fehér klub történetében ez a 30. aranyérem, vagyis nyártól a címer fölött három csillag díszíti a labdarúgók mezét.

Bár az FTC a május 19-i utolsó fordulóban idegenben, a Puskás Akadémia ellen lép pályára, a klub vezetői megteremtik a lehetőséget arra, hogy azok is méltó módon ünnepelhessék meg a jubileumi bajnoki címet, akik nem tudnak elutazni Felcsútra: Fradi-fiesztát szerveznek a Budapest Parkba, az aranyérmek és a bajnoki kupa átadására is itt kerül sor.

– A harminc bajnoki cím egyedülálló Magyarországon, és úgy gondoltuk, hogy ezt méltóképpen fogjuk megünnepelni – mondta a csütörtöki sajtótájékoztatón Orosz Pál, az FTC Labdarúgó Zrt. vezérigazgatója. – Együtt írtunk történelmet, így együtt is ünnepelünk.

Az ingyenes rendezvénnyel kapcsolatban a sportvezető elárulta, 16 óra után kezdődik az esemény: a kicsiket gyerekprogramok, a nagyobbakat a múlt és a jelen Fradi-sztárjaival készülő beszélgetések, elemzések várják, valamint természetesen videóbejátszások is segítségével felelevenítik a harmadik csillaghoz vezető út állomásait. A 17 órakor kezdődő bajnokit közösen nézhetik meg a drukkerek, majd a találkozót követően élőben kapcsolják a Pancho Arénát, a pálya mellől, valamint az öltözőből is bejelentkeznek. A házigazda Kovács Kokó István lesz, a csapat érkezéséig Dj Dominique biztosítja a hangulatot, és az éremátadást követően sem ér véget a fieszta: 22 óra után két másik ismert lemezlovas, Lotfi Begi, valamint Náksi Attila szórakoztatja a Fradi-tábort. 

Bár az esemény ingyenes, de a belépéshez Fradi szurkolói kártya és fényképes igazolvány szükséges.

A Fradi története

A Ferencvárosi Torna Club a Ferencvárosi Polgári Kör dísztermében – az önkormányzat Bakáts téri épületében – alakult meg 1899. május 3-án este, első elnökének dr. Springer Ferenc ügyvéd-politikust választották meg, aki a posztot egészen 1920-ban bekövetkezett haláláig betölthette.

A klub jelmondata „Erkölcs, Erő, Egyetértés” lett, színeit pedig mindenképpen a nemzeti színekből akarták választani, ám mivel a piros-fehéret már a BTC használta, így a Ferencvárosi Torna Club alapítói a fehér-zöld mellett döntöttek. A labdarúgás mellett már akkor is tervezték más sportágak művelését, ezért került az egyesület nevébe a torna szó.

A második világháború után a rendkívül népszerű és fanatikus szurkolótáborral rendelkező klubot fasizmussal vádolták meg, felvetődött feloszlatása is, de a vizsgálat után, 1945. szeptember 8-án visszanyerte önállóságát. A kommunista rendszer idején az FTC a rendszerellenesség szimbóluma lett, ezért bár a hatalom feloszlatni nem merte, minden módon büntetni próbálta. 1949-ben átszervezték és az Élelmiszeripari Dolgozók Országos Szakszervezete alá rendelték, sem nevét, sem színeit nem tarthatta meg. ÉDOSZ, majd 1951-től Bp. Kinizsi SE néven működött, piros-fehérben kellett játszania. A labdarúgó-szakosztály legjobb játékosait más egyesületekbe irányították, a csapat a bajnoki cím közelébe sem kerülhetett, a Ferencvárosi Torna Club nevet csak az 56-os forradalom után kapta vissza.

Az FTC első sportpályája 1900-ban nyílt meg a külső Soroksári úton, 1909-ben kapta meg az Üllői úti telket, amelyen 1911-re felépítették a Mattyók Aladár tervei alapján készült első stadiont és klubházat. A labdarúgók mai, európai szinten is korszerű otthona, a Groupama Aréna 2014 nyarán készült el, Üllői úti sarkánál Szőke Gábor Miklós alkotása, egy monumentális sasszobor áll, míg a főbejárat előtt ifj. Mátrai Lajos eredetileg 1922-ben felavatott Springer-szobra, illetve Kligl Sándor Albert Flóriánt ábrázoló alkotása látható.

Az 1900. december 3-án alapított labdarúgó-szakosztály már az első, 1901-es magyar bajnokságban elindult, 1903-ban pedig első bajnoki címét ünnepelhette. Az FTC Magyarország legnépszerűbb és legeredményesebb csapata, amely 30 bajnoki címet szerzett, 23 alkalommal hódította el a Magyar Kupát, és a magyar klubfutball legnagyobb sikereként 1965-ben, a döntőben az olasz Juventust legyőzve, megszerezte a Vásárvárosok Kupáját, az UEFA Kupa és az Európa-liga elődjét is. Az FTC emellett 1975-ben döntőt játszott a Kupagyőztesek Európa-kupájában, 1995-ben első magyar csapatként jutott a Bajnokok Ligája-főtáblájára, 2004-ben pedig az UEFA Kupa főtábláján szerepelt. A Fradi adta a legtöbb játékost a magyar labdarúgó-válogatottnak, innen került ki a legtöbb gólkirály és az egyetlen magyar aranylabdás focista, Albert Flórián is.

Az FTC-nek a futball mellett kézilabda, vízilabda, jégkorong, teke, curling, szinkronúszó, atlétikai, birkózó, kajak-kenu, kerékpár, korcsolya, ökölvívó, torna, triatlon, úszó és vívó, sőt immár e-sport szakosztálya is működik. A labdarúgáson kívül más csapatsportágakban is rendkívül eredményes a klub: a férfi vízilabda-csapat például eddig 23-szor lett első a magyar bajnokságban, 18-szoros Magyar Kupa-győztes, a kupagyőztesek Európa-kupáját négyszer, a LEN-szuperkupát három alkalommal nyerte meg. Az 1950-ben alakult kézilabda-szakosztály női csapata 12-szeres magyar bajnok és 12-szeres kupagyőztes, háromszor KEK-et és egyszer EHF-kupát is nyert. A férfi jégkorongozók 26 bajnoki címet szereztek, legutóbb idén.

A 120 éves FTC 24 magyar olimpiai bajnokot, 22 világ- és 51 Európa-bajnokot, számtalan halhatatlan sportolót, legendát nevelt ki. 

(A klub történetéről szóló írás az MTVA-sajtóadatbank összeállításának felhasználásával készült.)