Fotó: Vogt Gergely/Demokrata
<br>
Hirdetés

Mesebeli tündérkert. Gyümölcsfák között hajladozó hófehér nárciszcsillagok rengetege, amerre a szem ellát. A könnyű tavaszi szél simogatta virágtenger hullámai között titokzatos, édes illat száll…

A babócsai Basa-kert mintegy 13 hektáros területének legkülönlegesebb látványossága az a milliónyi csillagos nárcisz, amely fehér virágszőnyegként borítja a mezőt április végén, május elején. Az egész Európában egyedülálló, nagy kiterjedésű összefüggő nárciszmező a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság oltalma alatt álló természetvédelmi terület. Bár a Basa-kert szabadon látogatható, a falubeliek évente egyszer, a tavaszi virágnyílás idején nárciszfesztivált is rendeznek, hogy a páratlan látványt minél több emberrel megoszthassák.

Fotó: Vogt Gergely/Demokrata

A nárciszmező a török idők óta virágzik a területen, telepítésének rejtélyes történetét színes legendák szövik át. Egyes babócsaiak tudni vélik, hogy a virágligetet a török hódoltság idején a helyi végvárat ostromló basa telepítette, egzotikus szépségű, gyönyörű háremhölgyei számára. Egy másik elbeszélés szerint viszont a nárciszt a basa felesége hozta magával távoli hazájából új otthonába, és a több száz évvel ezelőtt ezen a helyen kanyargó Rinya-patak partján elültetett virágok úgy elszaporodtak, hogy mára már annyi van belőlük, mint égen a csillag.

Ami biztosan tudható, hogy egykor itt építették fel Somogy megye legnagyobb alapterületű földvárát, amely a XVI. században került török kézre. A Basa-kert a hajdani Árpád-kori település, majd középkori mezőváros, végül török falu 1980-as években feltárt, majd visszatemetett maradványait rejti. Az ásatás során a régészek többek között megtalálták egy templom maradványait a körülötte levő temetővel, valamint egy török fürdőt, amelynek falai fél-másfél méter magasságig megmaradtak.