Jeruzsálemről neveztek el parkot Budapesten
Jeruzsálem parknak nevezték el Budapest I. kerületében a Clark Ádám tér-Lánchíd utca-Friedrich Born rakpart által határolt területet.
A névadó ünnepségen vasárnap Tarlós István főpolgármester azt mondta: Budapest talán legfontosabb jelképe, a Lánchíd közelsége szimbolikus jelentőségű, és a hely fontosságáról tanúskodik.
Hozzátette: a „baráti közeledés gesztusa az is”, hogy a magyar főváros vezetése éppen Izrael fennállásának 70. évfordulóján, 2018-ban határozta el, hogy közteret nevez el a zsidó állam ősi fővárosáról.
A főpolgármester úgy fogalmazott: „Évezredes történelme folyamán a hit és az összetartás biztosította Jeruzsálem népének túlélését. A mindenkori közös cél adott elegendő életerőt ahhoz, hogy a sokat szenvedett nép végül megőrizze egész nemzetének jövőjét.”
Jeruzsálem kivételes fejlődéstörténetét annak a százezernyi magyarnak, köztük budapestieknek is köszönheti, akik évszázadok alatt a jobb élet reményében kivándoroltak, és új hazát építettek maguknak – mondta Tarlós István, hozzátéve, hogy a városfalon túli egyik első lakónegyedet ma is magyar negyedként emlegetik.
Kitért arra: az elmúlt évtizedekben Izrael leglátványosabb gazdasági teljesítménye a fellendülés és a gyarapodás gyorsasága volt. „2019-ben a magyar kormány felismerte, hogy a magyar és izraeli együttműködésben egyre nagyobb lehetőségek rejlenek, ezért úgy döntött, külgazdasági képviseletet nyit Jeruzsálemben diplomáciai státusszal, hogy személyes jelenléttel is segítse a kapcsolatépítést”.
Magyarországon ma több mint 200 izraeli cég működik, és Budapesten is „érezhető az izraeli üzleti jelenlét felhajtóereje” – tette hozzá a Tarlós István.
Cipi Hotoveli izraeli külügyminiszter-helyettes a Jeruzsálem park létrejöttét mérföldkőnek nevezte a két ország kapcsolatában. Megjegyezte, hogy „ismét fontos lépést” tettek afelé, hogy „a magyar követség Jeruzsálembe költözzön”.
A magyar-izraeli kapcsolatok kedvezően fejlődnek, különösen Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök 2017-es budapesti látogatása óta.
Azt mondta, a két országot mély kulturális és történelmi kapcsolat köti össze, ugyanakkor „nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy ennek a közös történelemnek egy része nagyon fájdalmas volt”. Egy virágzó zsidó közösséget töröltek el, „több mint félmillió zsidót gyilkoltak meg itt a náci rezsim képviselői. Tanulni kell ebből a történelmi leckéből, különösen most, amikor újjáéledőben van az antiszemitizmus Európa jó néhány országában és az Egyesült Államokban. ”Együtt kell ez ellen harcolnunk„ – jelentette ki.
Arról is beszélt: Izraelre múlt éjszaka több mint 400 rakétát lőttek ki, és ennek egyetlen oka, hogy a Hamász terrorszervezet nem akarja, hogy létezzen a zsidó állam.
Cipi Hotoveli megköszönte a magyar kormánynak, hogy megvédi Izraelt az Európai Unióban és más nemzetközi fórumokon, és elismeri jogát az önvédelemhez.
Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke kiemelte: a névadó ünnepség nem csak a zsidó közösség tagjaink fontos, hiszen Jeruzsálem a zsidóság és a kereszténység bölcsője is.
Hozzátette: ”nincs a világ történetében talán még két olyan vallás, melyek gyökerei ilyen eltéphetetlenül fonódtak volna össze, bármennyire szomorú a kereszténység és a zsidóság közös vallástörténetének első 2000 éve„.
Kitért arra: Budapest Kelet-Közép-Európa utolsó jelentős lélekszámú zsidó közösségének békés otthona.
Heisler András nagyrabecsülését fejezte ki a magyar kormánynak ”bátor lépése„ miatt, hogy 2019. március 19-én megnyitotta diplomáciai státuszú külgazdasági képviseletét Jeruzsálemben.
Megjegyezte, ”kevesen tudják, hogy az Amerikai Egyesült Államok és Guatemala nagykövetségei mellett ez csupán a harmadik diplomáciai státuszú képviselet Jeruzsálemben„.
A Mazsihisz elnöke megköszönte Tarlós Istvánnak és a főváros közgyűlésének, hogy ”pártokon és frakciókon átívelően„ támogatták, hogy ”Jeruzsálemhez méltó hely viselhesse Budapesten a szent város nevét„.
Az ünnepségen részt vett mások mellett Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség uniós ügyekért felelős államtitkára, Fónagy János, a Miniszterelnöki Kormányiroda nemzeti vagyonnal kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkára, Nagy Gábor Tamás (Fidesz-KDNP) I. kerületi polgármester, Bácskai János (Fidesz-KDNP) IX. kerületi polgármester és Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselője.
