Fotó: MTI (archív, illusztráció)
Hirdetés

Merkel ezt azokkal a felhalmozott ügyekkel indokolta, amelyekben mindeddig nem született döntés.

„Egyes iratok akár két, három, négy évig is hevernek. A kérdésben az Európai Tanács felelősséggel tartozik” – hangoztatta.

Az Európai Unió állam-, illetve kormányfőit, valamint az Európai Bizottság elnökét tömörítő uniós intézmény évente rendszerint négy alkalommal ülésezik, ezekhez jönnek még rendkívüli ülések, mint most Nagyszebenben.

Merkel szólt az Irán nukleáris tevékenységét korlátozni hivatott, 2015-ben aláírt többhatalmi megállapodásról is. A német kancellár – mint mondta – továbbra is a tárgyalásos megoldást részesíti előnyben a viták rendezésére. Felhívta a teheráni vezetés figyelmét arra, hogy vegye észre a saját lehetőségeit az úgynevezett atomalkuban. Hozzátette: Iránnak meg kell fontolnia, hogy mit tesz a jövőben.

Az iráni elnök kilátásba helyezte szerdán, hogy országa mérsékelni fogja az iráni atomprogram korlátozásáról 2015-ben elfogadott többhatalmi megállapodás bizonyos pontjainak végrehajtását, s hatvan napos határidőt tűzött a szerződés többi résztvevőjének, hogy teljesítsék a büntetőintézkedések enyhítésével kapcsolatos kötelezettségeiket. A megállapodás révén jelentősen enyhítették az Irán elleni nemzetközi szankciókat, míg cserébe az ország beleegyezett nukleáris tevékenységének korlátozásába. Donald Trump amerikai elnök azonban 2018. május 8-án bejelentette az Egyesült Államok távozását a mérföldkőnek számító egyezményből, s újra életbe léptette a büntetőintézkedéseket.

A német kereszténydemokrata politikus üdvözölte Emmanuel Macron francia elnök és hét további uniós tagállam klímavédelmi kezdeményezését, de közölte, hogy nem csatlakozik hozzá, mert – mint mondta – a 2050-ig kitűzött német klímacélok eltérnek ettől.

„A felvetést ugyanakkor nagyrészt támogatom” – jelentette ki azonban Merkel.

Emmanuel Macron azt hangoztatta Nagyszebenben: az Európai Uniónak stratégiai célkitűzései közé kell emelnie azt, hogy 2050-ig nullára csökkenti szén-dioxid-kibocsátását.

A dpa német hírügynökség emlékeztetett, hogy Németország vállalta: az 1995-ös szinthez képest 80-95 százalékkal csökkenti szén-dioxid-kibocsátását.